Nyugdíjba vonult munkavállaló folyamatos továbbfoglalkoztatása

Kérdés:

Hogyan alakul a munkavállaló társadalombiztosításijárulék-, illetve a munkáltató szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége visszamenőleges hóközi öregségi nyugdíjazás esetén? Szükséges egy arányosítás a hóközi nyugdíjazást érintő adott havi munkabérre vonatkozóan abban az esetben, ha a jogviszony nem szűnik meg, a munkavállaló folyamatosan dolgozik? Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkáltató olyan juttatásokat fizet ki a munkavállaló részére (pl. napidíj, túlóra, jutalom), amely azt az időszakot érinti, amikor még nem minősült nyugdíjasnak?

Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a jövedelem, amelyet a nyugdíjazást megelőző időszakban végzett munkájára tekintettel fizettek ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...biztosít.Ettől eltérően a home office (otthoni munkavégzés) intézményének nincs jogszabályi definíciója, azonban az élő gyakorlatban tulajdonképpen egyfajta részleges – azaz meghatározott, konkrét eseti vagy ciklikus időtartamra szóló –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...azonban a kifizető élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó adókedvezménnyel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszereséig nem kell az érintett díjazása után megfizetni a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...fizetnie az év hátralévő részében, hiszen az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeg levonása után a járulékalap gyakorlatilag nulla lenne.A Tbj-tv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint azonban a biztosított egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...alapja a minimálbér, illetve jelen esetben a garantált bérminimum 112,5 százaléka, azaz 2022-ben havi 292 500 forint lesz.Mit is jelent ez a gyakorlatban? Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell bonyolult könyvelési tevékenységet végeznie, de naprakész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Minimumjárulék

Kérdés: Valóban módosultak 2021. július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók minimálisjárulék--fizetésére vonatkozó szabályok? Hol található a törvényben a módosítás, és mi a lényege?
Részlet a válaszából: […] ...vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szakképzettséget nem igénylő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozók (pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló

Kérdés: Milyen jogszabályi hely alapján és milyen közterheket kell megfizetni a jelenleg érvényben lévő tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók után, akikre vonatkozóan 2020. január 1-jétől sem a Tbj-tv., sem a Szakhoz-tv. nem tartalmaz előírásokat? Az iskola tájékoztatása szerint a már megkezdett tanulószerződések érvényben maradnak, a jogszabályok viszont csak a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni:a) a tanuló tanulmányai befejezésére,b) a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel való részvételre,c) a szintvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére és teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...a minimális szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettségre is a 2011. évi CLVI. tv. 457. §-ának (1) bekezdése szerint.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek minden hónapban eleget kell tenni azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Közterhek bevallása munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Mikor kell bevallani a márciusi munkabért abban az esetben, ha egy dolgozó munkaviszonya 2018. március 5-én munkáltatói felmondással szűnt meg, a munkáltató 2018. január 24-én közölte a felmondást, és 2018. február 13-ától a dolgozó a felmondási idejét töltötte? A februári és a márciusi munkabér kifizetése 2018. február 27-én megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, valamint ugyanezen időpontig fizeti meg.E szabályok gyakorlati alkalmazása azt jelenti, hogy a február hónapban (nevezetesen 27-én) kifizetett adó- és járulékalap után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, illetve a minimálbér (garantált bérminimum) 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik hónapban a tényleges járulékalap (tehát az átalányadó alapja) alatta marad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.
1
2
3