28 cikk rendezése:
21. cikk / 28 Rokkantnyugdíjas munkavállaló végkielégítése
Kérdés: Jogosan tart-e igényt utólagosan a végkielégítésre az a munkavállaló, aki tavaly rokkantnyugdíjba vonult, és a cég kifizette a betegállománya miatt ki nem vett szabadságát?
22. cikk / 28 GYES-jogosultság napi nyolcórás munkavégzés mellett
Kérdés: Kinek jár a GYES napi nyolcórás munkavégzés mellett is? Folyósítható-e az ellátás annak a munkavállalónak, aki 2005. október 31-én napi nyolcórás munkavégzés miatt a gyermekgondozási segélyt felmondta? Az előző évekről áthozott szabadsága 54 nap volt, 2005. december 31-ig 42 nap szabadságot vett igénybe, ezért 2006. január 1-jétől január 17-ig még mindig az áthozott szabadságát töltötte, majd a Magyar Államkincstár 2005/3 sz. körlevelének 4. oldalán található magyarázat alapján – "Azok a szülők, akik 2006. január 1. előtt napi négy órát meghaladó munkavégzésük miatt a GYES-ről lemondtak, illetve nem is igényelték, kérelem és igénybejelentő benyújtását követően munkaviszonyuk megtartása mellett 2006. január 1-jétől a jogosultsági feltételek megléte esetén jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre" – kérte a GYES újrafolyósítását. Vállalhat-e a dolgozó a GYES alatt munkát egy konkurens munkáltatónál is?
23. cikk / 28 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
24. cikk / 28 Társasház gondnokának jogviszonya
Kérdés: Köthet-e megbízási szerződést egy társasház a gondnoki teendőket ellátó magánszeméllyel, aki rendelkezik 36 órás munkaviszonynyal? Átminősíthetik-e utólag egy ellenőrzés kapcsán ezt munkaviszonnyá?
25. cikk / 28 Az ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Mi a lényege az újonnan bevezetett ösztöndíjas foglalkoztatásnak, és miért előnyös ez a munkáltatók részére?
26. cikk / 28 Vezető beosztású közalkalmazott felmentése
Kérdés: Általános iskolában igazgatóváltás esetén köteles-e az új igazgató a régi helyettessel dolgozni, illetve van-e lehetőség a helyettes felmentésére abban az esetben, ha kinevezése határozatlan időre szól?
27. cikk / 28 Polgármester munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Milyen módon szüntethető meg a munkaviszonya, és felmondás esetén milyen juttatásokra jogosult az a dolgozó, akit 1990-ben megválasztottak polgármesternek, és azóta is betölti ezt a tisztséget? Az akkor érvényben lévő jogszabályok alapján a munkaviszonyt nem kellett megszüntetni, így munkáltatójánál még mindig állományban van. Módosultak-e a törvények 1990 óta?
28. cikk / 28 Társas vállalkozók jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
