Szakmai gyakorlat és a hallgatói munkadíj

Kérdés: Valóban meg kell-e fizetni a társadalombiztosítási járulékokat a szakmai gyakorlatos egyetemista részére kifizetett hallgatói munkadíj után?
Részlet a válaszából: […] ...munkadíj – keresetnek minősül, ezért alapját képezi a munkaadói ésmunkavállalói járuléknak is.Ki kell ugyanakkor térni a szakmai gyakorlat alattfolyósított hallgatói munkadíjra is. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.törvény 48. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint vagy megbízási vagy munkaviszonybanállónak kellett tekinteni. Az APEH álláspontja szerint – melyet a bíróságokítélkezési gyakorlata is megerősített – azonban a vezető tisztségviselő csakakkor láthatta el feladatait munkaviszonyban, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatban valóban komoly jogértelmezési problémákatvetett fel az a kérdés, miszerint egy, a társaságban személyesen közreműködőtársas vállalkozó esetében a minimálbér, vagy a Tbj-tv.-ben szabályozottminimum-járulékalap (vagyis a minimálbér kétszerese) után kell-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó, az ügyvezetéstől jól elhatárolhatófeladatokat is ellát, lehetőség van a kétféle tevékenység szétválasztására. Eza gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvezetés választott tisztségviselőként -amit lehet akár ingyenesen, akár a biztosításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...során többféle lehetőséggel kell számolni. A szakképző iskolaitanuló ugyanis foglalkoztatható tanulószerződéssel vagy anélkül a gyakorlatiképzés keretein belül, ezenkívül a szünidő tartama alatt létesíthető vele akármunkaviszony, akár munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Román állampolgárságú tanulóval kötött tanulószerződés

Kérdés: Milyen kötelezettségei és feladatai vannak a foglalkoztatónak, ha egy román állampolgárságú, 19 éves fiatallal köt tanulószerződést?
Részlet a válaszából: […] ...azSzak-tv. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli juttatás, illetve aszorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára azSzak-tv. 48. §-ának (1) bekezdése alapján kifizetett díjazás legfeljebb akötelező legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Egyetemi hallgatók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egyetemi nyári szakmai gyakorlat keretében több egyetemi hallgatót foglalkoztat. Van-e akadálya annak, hogy a gyakorlat leteltét követően további egy hónapon keresztül foglalkoztassák az érintett diákokat, illetve ez esetben is fennáll-e a minimálbérig az adó- és járulékmentesség?
Részlet a válaszából: […] ...nyári szakmai gyakorlat során az egyetemi hallgató és acég között nem keletkezett semmilyen biztosítási kötelezettséggel járójogviszony, ennek megfelelően járulék fizetésének kötelezettsége valóban felsem merülhetett. Sőt, az Szja-tv. 3. § 72. pontja f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] ...mindenkörülmények között fennáll a biztosítás. E kötöttebb forma előnye azadójóváírás lehetősége, azaz a minimálbér erejéig gyakorlatilag nincs személyijövedelemadó.És végül meg kell említenünk a tagsági jogviszony alapjántörténő munkavégzést. A bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói hozzájárulás havonta nem lehet többa minimálbérnél. Ha valaki ilyen címen havi 62 500 forint összegű juttatástkap, annak gyakorlatilag az első félévben kimerül az adómentes kerete [Szja-tv.7. § (1) bek. k) pont].– Iskolarendszerű képzés költségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő könyvelőidíjkedvezménye. A 100 ezer forintos kedvezménykeret a 6 millió felettijövedelem 20 százalékával csökken, ezért gyakorlatilag 6,5 millió forintfeletti éves jövedelem esetén ezeken a jogcímeken kedvezmény nem érvényesíthető.– A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
1
2
3
4