Belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető

Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő tehergépjármű-vezető munkavállaló részére kifizetett napi 3000 forint összegű költségtérítés napi 6 órát meghaladó távollét esetén, vagy az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható költségként gyakorlatilag adómentes? A cég berendezések gyártásával foglalkozik, a tehergépkocsi-vezető saját gyártású berendezéseket, illetve a gyártáshoz szükséges anyagokat szállít.
Részlet a válaszából: […] A 437/2015. Korm. rendelet 5. §-a értelmében a hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány háromezer forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Belföldi kiküldetés megítélésének változása

Kérdés: Belföldi kiküldetésnek minősül a telephelyen kívüli munkavégzés, ha a munkaszerződésben a munkavégzés helyeként Magyarország került megjelölésre annál a cégnél, amely két telephellyel rendelkezik, tevékenységét az ország egész területén végzi és foglalkoztat gépkocsivezetőket, illetve más munkát végző munkatársakat is? Adható napidíj a munkavállalóknak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...forintot fizessen a munkáltató, mely az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontja szerint igazolás nélkül elszámolható költségként (gyakorlatilag adómentes). Az igazolás nélküli elszámolás feltétele, hogy a munkáltató a kiküldetésre tekintettel nem az 500 forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók

Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
Részlet a válaszából: […] ...megkülönböztetést tiltó rendelkezések tekintetében.A minimális bérszint fogalmát mindig annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai és gyakorlata határozzák meg, ahol a munkavállaló a kiküldetése során munkát végez. Németországban jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata

Kérdés:

Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adó­azonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...ellátórendszerére. Mindez azt jelenti, hogy a francia tanuló három hónapot meg nem haladó, két részletben folytatott magyarországi szakmai gyakorlata alatti tartózkodása nem esik bejelentési kötelezettség alá.A külföldi tanuló a magyarországi szakmai gyakorlata idején...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a belföldi illetőségűmagánszemély valamennyi jövedelme belföldön adóköteles. Ez a teljes körűadókötelezettség a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar illetőségű személybelföldről és külföldről származó jövedelme egyaránt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Külföldi üdülés

Kérdés: Milyen jogcímen cafeteriaelem a külföldi üdülés, melyik törvény teszi lehetővé a juttatását? Ki adhatja, ki kaphatja, és hogyan lehet elszámolni? Alapja-e a társasági adónak, illetve költségként elszámolható-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem törvényben szabályozott rendszer,hanem a béren kívüli juttatásokat biztosító kifizető által kialakítottrendszer, amelybe gyakorlatilag bármilyen jogcímen beépíthetők juttatások.Életszerűen a cafeteriában a munkáltató elsősorban azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

-Kft. tulajdonosának külföldi kiküldetése

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz munkáltató előzetesenhozzájárult.Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében az Mt. 153. §(1) bekezdése alapján, ha a kérdéses esetben érintett ügyvezető tisztségemunkaviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Egyéni baleset-biztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
Részlet a válaszából: […] ...álló magánszemélyre, vezető tisztségviselőjére, tevékenységében személyesen közreműködő tagjára, vagy a tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő szakképző iskolai tanulóra mint biztosítottra kötött biztosítás díja. Ha a kedvezményezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Kockázati baleset-biztosítás

Kérdés: Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítás díját a díjfizetés időpontjában a biztosítótársasággal szemben fennálló követelésként kell kimutatni, ezáltal gyakorlatilag indifferens az adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.