Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodástóltörténő elállás jogáról, e jog gyakorlásával kapcsolatban elsődlegesen apolgári jogon alapuló bírósági gyakorlat az irányadó. Ha a megállapodásbankikötötték a munkáltató elállási jogát, ez csak a munkaviszony megszűnte,illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Felmondási tilalom GYES ideje alatt

Kérdés: 2006 óta a kismamákat kötelező visszavenni a GYES-re jogosultság ideje alatt. Van-e jogszerű és életszerű megoldás arra a helyzetre, ha egy kismama, aki azt mondta, hogy gyermeke nevelése miatt évekig nem akar dolgozni, mégis úgy dönt, hogy visszaáll a munkába, de a munkáltató nem tudja neki visszaadni a munkakört, hiszen évekre felvett egy másik munkavállalót határozott idejű munkaszerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság(139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel ésgyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagoséves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...utasítási joga mindenképpen hatalmi – alá- és fölérendeltségi – helyzetet teremt a megbízottal való kapcsolatában. Ez azonban a gyakorlatban nehezen vizsgálható körülmény, ezért óva intünk mindenkit attól, hogy önmagában az utasítási jog alapján minősítsen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.