Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...fizetnie az év hátralévő részében, hiszen az első negyedévben járulékalapként figyelembe vett összeg levonása után a járulékalap gyakorlatilag nulla lenne.A Tbj-tv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint azonban a biztosított egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...kata szerinti adózást választó vállalkozónak nem kell számolgatnia a bevételeit és a kiadásait, a tételes adó megfizetésével gyakorlatilag "letudja" a közteherfizetést.Természetesen a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen mindegyik módszernek megvannak a szabályai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó keresőképtelensége

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...úgy is értelmezni, hogy a vállalkozó 0 forintos jövedelemmel rendelkezik, hiszen saját döntése, hogy nincs kivétje, de az elbíráló szerv gyakorlata nem ez.)Mindezek alapulvételével a keresőképtelenségre vonatkozó igazolás birtokában a vállalkozó benyújthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...július 1. napjától a társas vállalkozások tagjai esetében már alkalmazott gyakorlat a foglalkoztatottak újabb körére terjed ki. Az egyéni és társas vállalkozók tekintetében a jogviszonnyal szinte egyidős a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amely most már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: 2020. július 1-jétől milyen járulékfizetési kötelezettsége van a különböző vállalkozásaiban annak a személynek, aki "A" Kft. tulajdonos-ügyvezetője, csak osztalékot vesz föl, "B" Kft. tulajdonosa, munkaviszonyban 210 600 forint/hó jövedelemmel, 40 órás foglalkoztatással, és ezenfelül kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanakkor, ha a heti munkaideje "B" Kft.-ben eléri a 36 órát, akkor mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól, így gyakorlatilag az "A" Kft.-ben nem keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége. A "B" Kft.-ben az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...a minimális szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettségre is a 2011. évi CLVI. tv. 457. §-ának (1) bekezdése szerint.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségnek minden hónapban eleget kell tenni azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...levonni elmulasztott magánszemélyt terhelő járulékok rendezésének módja eltér a személyijövedelemadó-előleg esetében alkalmazott gyakorlattól.Abban az esetben, amikor a magánszemély már nem áll a munkáltató alkalmazásában, azonban a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?
Részlet a válaszából: […] ...tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok gyakorlati képzésére vonatkozó szabályokat a Szak-tv. szabályozza. E törvényben találhatók meg a gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés megkötésének, módosításának, megszüntetésének feltételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik ebbe a körbe, hiszen az ő biztosítási kötelezettségét nem a Tbj-tv. 5. §-a, hanem a Kata-tv. határozza meg.Ennek ellenére a gyakorlatban – melyről többek között az ONYF honlapján olvasható tájékoztató alapján szerezhetünk tudomást – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Német ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen egyéni járulék, illetve személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett egy megbízási jogviszony keretében ügyvezetői tevékenységet végző német állampolgár, aki Németországban munkaviszony keretében végez munkát? Az ügyvezető díjazása a minimálbér összegének többszöröse.
Részlet a válaszából: […] ...a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban található.(A koordinációs szabályok gyakorlati alkalmazását a 987/2009/EK rendelet 14-21. cikkei, továbbá a Tbj-tv. R. 27-27/B. §-aiban foglaltak is elősegítik.) Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.
1
2
3