Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése

Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...3. cikk (1) bekezdés c) pont]. Az irányelv rögzíti, hogy a minimális bérszint fogalmát annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik [Irányelv 3. cikk (1) bekezdése]. Pontosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Poligráfos vizsgálat jogszerűsége

Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató abban az esetben, ha az egyik telephelyén történt lopás bűncselekmény felderítése érdekében a belső vizsgálat során egyes munkavállalókat poligráfos vizsgálatnak is alávetett, vagy ez a vizsgálat személyi jogsértésnek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban poligráf nem alkalmazható.A poligráfos vizsgálattal összefüggésben sem a régi, sem az új Mt. rendelkezéseket nem tartalmaz.A gyakorlatban a munkáltató oldaláról gyakran igényként merül fel az, hogy a munkaviszony létesítését megelőzően a leendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Közalkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: Milyen időtartamokat, illetve jogviszonyokat lehet figyelembe venni a közalkalmazotti jubileumi jutalom megállapításához szükséges jogosító idő számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazott meghal, a közalkalmazottat megilletőjubileumi jutalmat az örökösnek ki kell fizetni.A jogalkalmazói, ítélkezési gyakorlat értelmében a jubileumijutalom megállapításánál a közalkalmazottnak a besorolási illetményét kellfigyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...azonosidőtartamban több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egyjogviszony számítható be.Az irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében a külföldönmunkaviszonyban töltött idő jubileumi jutalom szempontjából általában nemszámítható be. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

TGYÁS- és GYED-jogosultság szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazás alapján

Kérdés: Melyek azok az esetek a szerzői jogdíj kapcsán, amelyek nem érintik a TGYÁS-, GYED-jogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg pontosan,hogy mit tekint szerzői műnek, így ennek csak egyes kritériumai olvashatók ki atörvényből, míg másokat a bírói gyakorlat alakított ki. A szerzői jog hatályaalá a művészeti, tudományos munkák tartoznak. A szerzői jog a szellemi alkotásokközül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése

Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszonyt az általa leplezett szerződés – az adott esetben munkaszerződésalapján – kell megítélni. Az ítélkezési gyakorlat szerint: az elvégzendő munkatermészete nem zárja ki a vállalkozási jogviszony létesítését, a létrejöttjogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás egyes kérdései

Kérdés: Milyen következményekkel jár a munkavállalókra nézve a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás?
Részlet a válaszából: […] ...állni és munkát végezni.A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlássalösszefüggésben az irányadó jogalkalmazói, bírói gyakorlatot a következőlegfelsőbb bírósági eseti döntések szemléltetik:Jogutódlás esetén nincs szükség arra, hogy az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] ...viszonyai alapján az alá-, fölérendeltségben végzett munkavégzés ténylegesen megvalósul-e.Egyes munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint, amennyiben a munkáltatói jogkört a vezető tisztségviselő felett a taggyűlés gyakorolja, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...egy gazdasági társaság ügyvezetője, üzletvezetője csak az üzletvezetés, ügyvezetés körébe tartozó feladatokat látná el. Emellett a gyakorlatban szokás az üzletvezetés, az ügyvezetés körébe nem tartozó, a társaság tevékenységi köreibe illő egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
1
2