11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Szülés hallgatói munkaszerződés alatt
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a dolgozó, aki képzéshez nem kapcsolódó hallgatói munkaszerződéssel volt foglalkoztatva 2020. december 1-jétől 2022. június 30-ig ez alatt az időszak alatt, 2022. június 14-én szült, és a szülés napjától igénybejelentést tett csecsemőgondozási díjra? A dolgozó hallgatói munkadíjából a tb-járulék levonásra került.
2. cikk / 11 Gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján
Kérdés: Kell munkaszerződést kötnie a foglalkoztatónak azzal a diákkal, aki a gyakorlati képzését tölti a cégnél a szakiskola és a vállalkozás között létrejött együttműködési megállapodás keretében? Kell személyi jövedelemadót vonni abban az esetben, ha csak a törvényben meghatározott juttatást fizeti a foglalkoztató a tanuló részére, vagy csak a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli a kifizetést? A 'T1041-es nyomtatványon a 1130-as kóddal kell bejelenteni ezt a jogviszonyt?
3. cikk / 11 Köztisztviselők munkajogi helyzetének változása
Kérdés: Hogyan fogja érinteni a szervezeti egységben foglalkoztatott köztisztviselők munkajogi helyzetét, ha egy közigazgatási szerv egyik szervezeti egységét megszüntetik, és a szervezeti egység által ellátott feladatokat a jövőben egy Mt. hatálya alá tartozó szervezet fogja ellátni?
4. cikk / 11 Távolléti díj
Kérdés: Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?
5. cikk / 11 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
6. cikk / 11 TGYÁS- és GYED-jogosultság szerzői jogi védelem alatt álló alkotásért járó díjazás alapján
Kérdés: Melyek azok az esetek a szerzői jogdíj kapcsán, amelyek nem érintik a TGYÁS-, GYED-jogosultságot?
7. cikk / 11 Reprezentációs költségek közterhei
Kérdés: Reprezentációs kiadásnak minősülnek-e, illetve kell-e 44 százalékos személyi jövedelemadót és 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetni az önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, költségvetési szervek vonatkozásában az évfordulók, ill. emléktábla-avatások alkalmából vásárolt koszorú, virág, a térítés nélküli kulturális programokra fordított összegek, előadói díjak, illetve a programban részt vevőknek (jelenlévők, reprezentatív vendégek) felszolgált étel-ital költségei után?
8. cikk / 11 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Az adószámmal rendelkező feleség havonta 150 000 forint bérleti díjat számláz a férje és a fia tulajdonában lévő kft. részére. A bérbeadás tárgya a férj és a feleség tulajdonában lévő családi ház felső emelete, ahol a kft. irodája működik, és a társasági szerződésben ez a székhelye is. 2006. január 1-jétől kit és milyen adókötelezettségek terhelnek? Kinek milyen adóbevallásokat kell beadni, és milyen gyakorisággal?
9. cikk / 11 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
10. cikk / 11 Egyházi személy közterhei
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?