15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Közúti áruszállítás
Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
2. cikk / 15 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók
Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
3. cikk / 15 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók munkabére, pótlékai
Kérdés: Helyesen jár el az a hét minden napján 12.00 órától 24.00 óráig nyitva tartó bár és étterem funkciót betöltő vendéglátóüzletet üzemeltető vállalkozás, ahol a munkavállalók foglalkoztatása 3 havi munkaidőkeretben történik, a dolgozók nem jogosultak semmilyen pótlékra, viszont a minimálbéren felül egységesen – munkakörtől függetlenül – 10 000 forint juttatást kapnak?
4. cikk / 15 Munkaidő nyilvántartása
Kérdés: Milyen munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie a munkáltatónak, illetve milyen jogszabály tartalmazza a munkaidő nyilvántartására vonatkozó előírásokat? A szabadság nyilvántartására elég a jelenléti ív, vagy szükséges egyéb nyilvántartás is?
5. cikk / 15 Túlóraszámla
Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
6. cikk / 15 Nemzetközi fuvarozásban dolgozó gépjárművezetők pótlékai
Kérdés: Mikor és milyen pótlékokat kell fizetni a nemzetközi fuvarozásban dolgozó sofőrnek abban az esetben, ha egy hónap alatt 213 óra ledolgozott idő, 13 óra rendelkezésre állás és 56 óra pihenőidő szerepel a jelenléti íven?
7. cikk / 15 Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók juttatásai
Kérdés: Jogosultak valamilyen juttatásra azok a gépkocsivezetők, akik egy Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézménynél dolgoznak készenléti jellegű munkakörben, és munkaszüneti napon a munkahelyükön készenlétben voltak, illetve néhányan belföldi kiküldetés miatt 500 forint napidíjban részesültek? Helyesen járt el a munkáltató, ha a munkaszüneti napi készenlét miatt pihenőnapot biztosított a munkavállalók részére? Jogosult valamilyen pluszjuttatásra a hétvégén készenlétet teljesítő gépkocsivezető?
8. cikk / 15 Önkéntes segítő
Kérdés: Az egészségügyi intézmények gyakorlatához hasonlóan alkalmazható-e önkéntes segítőként ügyelet ellátására egy orvos annak érdekében, hogy a foglalkoztatónál legyen olyan személy, aki az adott tevékenység végzésére szakmailag jogosult? A foglalkoztatott ezért a munkáért díjazásban nem részesülne. Minderre azért lenne szükség, mert a cégnek nincs orvosi végzettségű alkalmazottja, de orvosi tevékenységet végez, és erről állít ki számlát.
9. cikk / 15 Bérpótlékok mértéke
Kérdés: 2012. július 1-jétől hogyan alakul a bérpótlékok százalékos mértéke havi munkaidőkeret alkalmazásánál a megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók esetében?
10. cikk / 15 Vezető állású munkavállaló szabadsága
Kérdés: Milyen előírások, szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalóra az éves rendes szabadságnapok felhasználása, kiadása tekintetében?
