9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
2. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
3. cikk / 9 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
4. cikk / 9 Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Vállalhat munkát az ellátás mellett egy rokkantsági ellátásban részesülő személy? Amennyiben igen, milyen feltételeket kell figyelembe venni?
5. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
6. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés:
Dolgozhat heti 40 órás munkaviszonyban, illetve adott időszakonként beosztható túlórára egy rokkantsági ellátásban részesülő szakmunkás munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltató figyeli, hogy a munkabére ne haladja meg a garantált bérminimumot?
7. cikk / 9 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik 2016. május hótól arra a munkavállalóra, aki 2014 augusztusától dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, a 44 százalékos egészségkárosodására tekintettel rehabilitációs ellátást kap, és rehabilitációs kártyával is rendelkezik? A munkavállaló 2015. január 1-jétől jelenleg is napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik a cégnél, tekintettel arra, hogy az ellátása veszélyeztetése nélkül korábban csak heti 20 órát dolgozhatott. Milyen feltételekkel foglalkoztatható tovább a munkavállaló úgy, hogy az ellátásra való jogosultsága is megmaradjon?
8. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő tag jövedelemkorlátja
Kérdés: A nyugdíjjárulék-alapot vagy az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell figyelembe venni a rokkantsági ellátásban részesülő tagi jogviszonyban tevékenykedő személy keresetkorlátjának kiszámításakor?
9. cikk / 9 Rokkantsági ellátás "átváltása" öregségi nyugdíjjá
Kérdés: Kaphat-e csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat 2012 októberében az az 1952-ben született férfi, aki 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, és kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak minősült? A megállapított szolgálati ideje 2006-ban 38 év és pár hónap volt. Lemondhat-e a rokkantsági ellátásról a nyugdíj érdekében? Vonatkozik-e rá a kereseti korlát, amennyiben 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít?
