Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a kft. tulajdonos tagja társas vállalkozóként működik közre személyesen a cégében, viszont heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A jövőben a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] ...Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyban az alapbérnek, teljes napi foglalkoztatás esetén, el kell érnie legalább a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. A 15. életévét betöltött diák foglalkoztatása valószínűleg szakképzettség nélkül történik, ami azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése

Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
Részlet a válaszából: […] ...minimumkövetelményeknek kell minden téren megfelelnie. A munkabér esetén a minimumkövetelményeket a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló rendelkezések tartalmazzák, a bejelentést tehát – legalább – erre az összegre kell megtenni.Az Art...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaidő készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...mértékéhez viszonyítva a részmunkaidő megállapítása történt.A magasabb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére (garantált bérminimuma) megegyezik az általános teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási és munkaerő--piaci járulékot, valamint 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást a havi minimálbér (vagy garantált bérminimum) munkaidővel arányos része után kell megfizetni. Ebben az esetben a munkaszerződés egyaránt tartalmazza az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...131 ezer forint, míg februártól 139 ezer forint. A 316/2005. Korm. rendeletben meghatározott(szakképzettséghez, illetve életkorhoz kötődő) garantált bérminimumok mértéke2008. január 1-jétől – a jogszabályban meghatározott mértékek szerint – valóbanváltoztak, de ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.