9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés:
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
2. cikk / 9 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy korábbi kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek az egészségi állapota 50 százalékos mértékű, és erre tekintettel rokkantsági ellátást kap, ha ismét egyéni vállalkozásba kezd? Az érintettnek az ellátás érdekében kellett megszüntetnie a vállalkozását. Lehet ebben az esetben kiegészítő tevékenységet folytató, illetve nem főállású kisadózó?
3. cikk / 9 Egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Beszámíthatja a korábban befizetett közterheket csökkentő tételként egy biztosított egyéni vállalkozó, aki az év első felében nem rendelkezett bevétellel, de a minimumközterheket megfizette, a 3. negyedévtől azonban nagyobb összegű bevételei folynak be, így lehetősége lesz nagy összegű kivétek elszámolására?
4. cikk / 9 Számlakiállítás táppénz alatt
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a táppénz folyósításának tartama alatt számlát állít ki? Amennyiben igen, befolyásolja ez a táppénzjogosultságot, illetve az ellátás összegét?
5. cikk / 9 Háziorvosi szolgáltató részére járó bértámogatás
Kérdés: Igénybe veheti a háziorvosi szolgáltatók részére a NEAK által megállapított bértámogatást egy kisadózó betéti társaság, illetve egy ugyancsak kisadózó egyéni vállalkozó, ha az egészségügyi szolgáltatást kiegészítő tevékenységben látja el? A támogatást valóban csak munkabérfejlesztésre és annak közterheire lehet fordítani, azaz kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatott asszisztens kaphatja meg, vagy a tagi, illetve az egyéni vállalkozói kivétet is finanszírozza? Növeli ez a támogatás a kisadózó vállalkozás éves bevételét?
6. cikk / 9 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
7. cikk / 9 Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
8. cikk / 9 Egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
9. cikk / 9 Tevékenységét szüneteltető rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak 2012-ben egy rokkantsági nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozónak, aki 2011 decemberétől egészségügyi okból szünetelteti a vállalkozói tevékenységét, januártól bérbe adta az üzletét, és adószámmal rendelkező magánszemélyként tevékenykedik? Fizetnie kell-e továbbra is az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
