Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett átalányadózó egyéni vállalkozó az első 3 negyedévben – feltéve, hogy nem volt olyan időszak (pl. táppénz), melynek tartama alatt mentesült a minimumkötelezettség alól – 9×296.400 forint = 2.667.600 forint alapulvételével teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...azaz 232.000 × 30% = 69.600 forint.Egyéni vállalkozásában szintén minimumjárulék-fizetési kötelezettség terheli, amelynek havi alapja a garantált bérminimum, azaz 296.400 forint. E két tétel éves összege (69.600 + 296.400) × 12 = 4.392.000 forint, amely 216.000 forinttal....000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során a biztosított egyéni vállalkozó esetében minimálbérnek a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege minősül, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...A biztosítottnak társas vállalkozóként minimumjárulék-fizetési kötelezettsége is keletkezik, ami azt jelenti, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum után akkor is meg kell fizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót, ha a tényleges jövedelem ennél.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Keresőképtelen egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimumjárulékokat annak az egyéni vállalkozónak, aki hosszú ideje keresőképtelen, és 2021. november 16-án kimerítette a táppénzre való jogosultságát, vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett? Szünetel a biztosítási jogviszony ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...miatt esetleg nem tudja a tevékenységét (legalábbis személyesen) folytatni, havi szinten ismét meg kell fizetnie legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának alapulvételével a szociális hozzájárulási adót, illetve a minimálbér (garantált bérminimum)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...ha a tényleges havibér a minimálbért jelentősen meghaladja. Tehát a járulékfizetési alsó határ megállapításának szempontjából nincs garantált bérminimum.A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik–.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi jövedelem, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum), míg a 8,5 százalékos munkaerőpiaci és egészségbiztosítási járulékot a minimálbér (garantált bérminimum) 150.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nyilván kiegészítő tevékenységet folytatónak nemminősülő (tehát nem nyugdíjas), többes jogviszonyban nem álló, és nappalirendszerű képzésben részt nem vevő egyéni vállalkozóról van szó. A Tbj-tv. 29. §-a értelmében a fenti körbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.