8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 A folyamatos és a megszakítás nélküli biztosítási idő
Kérdés: A pénzbeli ellátások megállapításánál hol szükséges a folyamatos és a megszakítás nélküli biztosítási idő?
2. cikk / 8 Egyéni vállalkozó táppénzének alapja
Kérdés: Miért nem a tényleges jövedelem alapján állapították meg a táppénz összegét annak az egyéni vállalkozónak, aki 2021. szeptember 15-től kezdte meg a tevékenységét, előtte augusztus 31-ig munkaviszonyban állt, és október 11-től keresőképtelen? A vállalkozó október hónapban 300 ezer forint kivétet számolt el, a táppénzt mégis a minimálbér alapulvételével állapították meg.
3. cikk / 8 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
4. cikk / 8 Pénzbeli ellátások összege munkáltató jogutódlással történő átalakulása esetén
Kérdés: Befolyásolja az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak összegét a munkáltató jogutódlással történő átalakulása?
5. cikk / 8 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.
6. cikk / 8 Folyamatos biztosítási időn belül ugyanannál a munkáltatónál elhelyezkedő munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely abban az esetben, ha a 2013. évben elért jövedelem alapján állapította meg annak a munkavállalójának a táppénzét, akinek a kétéves munkaszerződése 2014. május 31-én lejárt, ezen a napon a biztosítási jogviszonya is megszűnt, de 2014. június 2-től ugyanannál a cégnél megbízási jogviszonyban foglalkoztatják havi 60 000 forint megbízási díjért, tehát ismét biztosítottá vált, és 2014. június 23-án veszélyeztetett terhesként táppénzt igényelt?
7. cikk / 8 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
8. cikk / 8 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.