7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Iratmegőrzési határidők
Kérdés: Mennyi ideig kell megőrizni a biztosítottak nevére kiállított "orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" és "orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" dokumentumokat, amelyek a betegszabadság alapbizonylatai? Meddig köteles őrizni a kitöltött és aláírt foglalkoztatói igazolások másodpéldányait a nem kifizetőhelyként működő munkáltató?
2. cikk / 7 Foglalkoztatói igazolás kitöltése
Kérdés: A betegszabadság utolsó napját kell-e beírni táppénz esetén a foglalkoztatói igazolás 3. pontjának 10. sorában "A keresőképtelenséget, szülési szabadságot megelőzően az utolsó bérrel ellátott nap" rovatba?
Hogyan kell kitölteni ezt a rovatot annak a kismamának az esetében, aki 2011. augusztus 15-től szeptember 2-ig keresőképtelen volt "8"-as kóddal, amely időszakra betegszabadságot kapott, 2011. szeptember 3-án keresőképes lett, majd 2011. szeptember 5-én ismét keresőképtelen állományba került veszélyeztetett terhesként "9"-es kóddal? Ehhez a kódhoz kell-e egyéb igazolást is csatolni az orvosi igazoláson kívül?
Hogyan kell kitölteni ezt a rovatot annak a kismamának az esetében, aki 2011. augusztus 15-től szeptember 2-ig keresőképtelen volt "8"-as kóddal, amely időszakra betegszabadságot kapott, 2011. szeptember 3-án keresőképes lett, majd 2011. szeptember 5-én ismét keresőképtelen állományba került veszélyeztetett terhesként "9"-es kóddal? Ehhez a kódhoz kell-e egyéb igazolást is csatolni az orvosi igazoláson kívül?
3. cikk / 7 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
4. cikk / 7 Keresőképtelenség igazolásának megtagadása
Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
5. cikk / 7 Üzemi baleset
Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
6. cikk / 7 Munkáltatói teendők szülés esetén
Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
7. cikk / 7 Táppénz a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?