10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Táppénz kifizetésének időpontja
Kérdés: Ki kell fizetnie a kifizetőhelynek az április hónapra járó táppénzt az április havi munka-bérrel együtt abban az esetben, ha a munkavállaló 2019. április 20-tól május 2-ig volt kere-sőképtelen állományban, és a papírjait május 3-án leadta?
2. cikk / 10 Iratmegőrzési határidők
Kérdés: Mennyi ideig kell megőrizni a biztosítottak nevére kiállított "orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" és "orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" dokumentumokat, amelyek a betegszabadság alapbizonylatai? Meddig köteles őrizni a kitöltött és aláírt foglalkoztatói igazolások másodpéldányait a nem kifizetőhelyként működő munkáltató?
3. cikk / 10 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a munkaidőkeretet követő pihenőnapokra az a munkavállaló, aki a 2014. július 1-jétől 2014. december 31-ig tartó hathavi munkaidőkeretére előírt munkaidőt december 18-án teljesítette, ezért december 19-től már nincs beosztva, mert a munkaidőkeret alatt összegyűlt pihenőnapjait kapja meg, és 2014. december 1-jétől december 17-ig betegszabadságon volt? A munkavállaló betegsége előreláthatólag hosszú ideig fog tartani, és a 2015. január 1-jétől 2015. június 30-ig tartó munkaidőkeret kezdetétől ismét lenne munkavégzési kötelezettsége.
4. cikk / 10 Foglalkoztatói igazolás kitöltése
Kérdés: A betegszabadság utolsó napját kell-e beírni táppénz esetén a foglalkoztatói igazolás 3. pontjának 10. sorában "A keresőképtelenséget, szülési szabadságot megelőzően az utolsó bérrel ellátott nap" rovatba?
Hogyan kell kitölteni ezt a rovatot annak a kismamának az esetében, aki 2011. augusztus 15-től szeptember 2-ig keresőképtelen volt "8"-as kóddal, amely időszakra betegszabadságot kapott, 2011. szeptember 3-án keresőképes lett, majd 2011. szeptember 5-én ismét keresőképtelen állományba került veszélyeztetett terhesként "9"-es kóddal? Ehhez a kódhoz kell-e egyéb igazolást is csatolni az orvosi igazoláson kívül?
Hogyan kell kitölteni ezt a rovatot annak a kismamának az esetében, aki 2011. augusztus 15-től szeptember 2-ig keresőképtelen volt "8"-as kóddal, amely időszakra betegszabadságot kapott, 2011. szeptember 3-án keresőképes lett, majd 2011. szeptember 5-én ismét keresőképtelen állományba került veszélyeztetett terhesként "9"-es kóddal? Ehhez a kódhoz kell-e egyéb igazolást is csatolni az orvosi igazoláson kívül?
5. cikk / 10 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
6. cikk / 10 Keresőképtelenség igazolásának megtagadása
Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
7. cikk / 10 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
8. cikk / 10 Üzemi baleset
Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
9. cikk / 10 Munkáltatói teendők szülés esetén
Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
10. cikk / 10 Táppénz a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?