Evás bt. beltagjának járulékalapja

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér kétszerese után megfizetnie a járulékot egy evás betéti társaság beltagjának, vagy elegendő a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] ...átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg.Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, afoglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – atényleges járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...szerintiösszeg harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] ...lesz. Az étkezésiutalványt ezenfelül kapja adómentesen és járulékmentesen.A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése írja elő, hogy a biztosítottfoglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbérkétszerese után köteles megfizetni. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Eva hatálya alá tartozó társaság tagjainak közterhei

Kérdés: A minimálbér vagy a minimálbér kétszerese után kell-e megfizetnie a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság, illetve közkereseti társaság személyesen munkát végző tagja után? A vállalkozások havi evaalapja körülbelül 400 000 forint. A bt. bevételi nyilvántartást vezet, míg a kkt. az Szt. alapján vezeti könyveit. Mind a két vállalkozásban 2-3 főtulajdonos van.
Részlet a válaszából: […] ...aminimálbér kétszerese után kell megfizetni. Amennyiben a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Szakképzett egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen járulékalap után kell megfizetnie a járulékokat a szakképzett egyéni vállalkozónak? A 69 000 forintos minimálbért, a garantált bérminimumot vagy a dupla minimálbért kell figyelembe venni a járulékbevallás során?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér fogalmán a Tbj-tv. 4. § s) pontja értelmében atárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőbenfoglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezőlegkisebb havi összegét kell a Tbj-tv. alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha ajárulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, afoglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – atényleges járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló személy foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 131 000 forintminimum-járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – utánköteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] ...az 5. § (1)bekezdésének a) pontjában említett biztosított – idetartozik a kérdésbenérintett munkaviszonyban álló személy is – foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007. január1-jétől 131 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár felé teljesítendő tagdíjbevalláson afoglalkoztató a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított- pl. a munkaviszonyban álló személy – esetében tagdíjalapként azt az összegetköteles megjelölni, amely után az adott hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. által 2006. szeptember 1-jétől bevezetett újfogalom a minimum-járulékalap. Ennek lényege, hogy a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
1
2