10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz
Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
2. cikk / 10 GYÁP alapja
Kérdés: Mi lesz a 2015. február 2-től február 6-ig tartó gyermekápolási táppénz alapja annak az édesanyának, aki 2015. január 15-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, előző munkaviszonya 2003-tól 2015. január 14-ig tartott, és a MÁK igazolása szerint 2016. februárig GYES-ben részesül? Alkalmazható ebben az esetben az ún. előnyszabály?
3. cikk / 10 Táppénz alapja
Kérdés: A minimálbér figyelembevételével kell-e táppénzt számfejteni annak az újonnan belépett munkavállalónak a részére, aki belépése előtt 20 napig munkanélküli-ellátásban részesült, és nyilatkozata szerint a munkanélküli-ellátás előtt egyéni vállalkozó volt? A dolgozó biztosítási jogviszonya folyamatos, mivel 30 nap megszakítása nem volt. Milyen igazolásokat kell beszereznie a kifizetőhelynek a jövedelemigazolás helyett, tekintettel arra, hogy a számítási időszak az előző év, amikor a biztosított egyéni vállalkozó volt?
4. cikk / 10 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
5. cikk / 10 Táppénzkülönbözet utólagosan módosított bér esetén
Kérdés: Kérhető-e az egészségbiztosítási pénztártól táppénz-különbözet abban az esetben, ha az APEH egy 2008 áprilisában kelt határozata alapján a dolgozó részére visszamenőlegesen magasabb összegű bruttó bért állapítottak meg? Az addig tudottak szerint a dolgozó bejelentése minimálbérrel történt. A határozat szerint a társadalombiztosítási járulék megfizetése a foglalkoztatót terheli. A biztosított részére egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapítására nem került sor. A dolgozó 2005. szeptembertől 2006. január közepéig balesetből kifolyólag táppénzben részesült.
6. cikk / 10 Üzemi baleset
Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
7. cikk / 10 Vállalkozóból lett alkalmazott táppénze
Kérdés: Több évig főállású egyéni vállalkozóként működő biztosított munkaviszonyt létesít, ahol keresőképtelen beteg lesz, és táppénzt szeretne igénybe venni. Mi a teendője? Ki igazolja a biztosításban töltött idejét a "tb.-kiskönyvében", illetve ki igazolja a jövedelmi adatait?
8. cikk / 10 Nem rendszeres jövedelem feltüntetése a "Jövedelemigazolás"-on
Kérdés: Súlyos hibának minősül-e, ha a szigorú számadásos "Jövedelemigazolás" pótlapján nem történt meg a túlóra nem rendszeres jövedelemként való feltüntetése? A munkáltatónknál szinte havonta előfordul 2-3 túlóra, ezért a figyelembe vehető időszak minden hónap lenne. Bérszámfejtés szempontjából csak a túlórához tartozó pótlék a nem rendszeres jövedelem. Osztószám szempontjából sem jelent semmit, mert a nem rendszeres jövedelem osztószáma nem lehet kevesebb, mint a rendszeres jövedelem osztószáma, hiába csak a tárgyhónapokban fordul elő a túlóra.
9. cikk / 10 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
10. cikk / 10 Táppénz a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
