Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] ...legalább a minimálbért, illetve – a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére – a garantált bérminimumot kell megállapítani [Mt. 136. § (1) bekezdés]. Az Mt., illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Egyszemélyes kft. tagjának keresőképtelensége

Kérdés: Jogosult táppénzre egy egyszemélyes kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető tagja, aki munkaviszonyban látja el a teendőit? Gyakorolhatja az ügyvezetéssel összefüggő tevékenységeket a keresőképtelenség ideje alatt, ha nincs alkalmazottja, illetve semmilyen egyéb jogviszonyban nem foglalkoztat munkavállalót? Meg kell esetleg bíznia valakit erre az időre az ügyvezetői teendők ellátására? A betegség ideje alatt egyébként a vállalkozás nem folytat tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...szolgál a keresőképtelenség ideje alatt, tehát esetleges munkabérfizetés esetén az arra való jogosultság megszűnik. A munkaviszonyban foglalkoztatott tag jogaira és kötelezettségeire egyébként mindenben az Mt. szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A betegség miatti keresőképtelenség időtartama korábban ún. felmondási tilalom alá esett. A munkáltató ez alatt az idő alatt és a megszűnést követő meghatározott ideig a munkaviszony felmondását nem is közölhette a munkavállalóval. A jelenleg hatályos szabályozás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Baleset keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Részlet a válaszából: […]

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül a keresőképtelenség időtartamára legfeljebb egy éven át jár. A nyugdíjas dolgozó tehát nem válik ellátatlanná.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] ...terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelentenie.A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget lehet figyelembe venni, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási járulékot vagy baleseti járulékot fizetett. Másik lényeges szabály, hogy a saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...nem találunk semmilyen utalást, ezért röviden sorra vesszük az "alaplehetőségeket".Amennyiben főfoglalkozású (tehát másutt nem foglalkoztatott) munkavállalóról van szó, akkor munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után

Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakra tekintettel, a munkaviszonya alapján biztosított. A törvény 25. §-a rendelkezik arról, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott egészségbiztosítási járulékot csak abban az esetben fizet, ha nyugdíjának folyósítása jogosultság hiányában szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.