Munkaügyi iratok megőrzése

Kérdés: Hogyan változott a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó szabályozás a nyugdíjazással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] ...Az 1957-ben vagy azt követően született, annak az irányadó öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév. Az "adatok" és a "foglalkoztatói igazolások" megőrzési kötelezettsége 2024. január 1-jén került be a jogszabályba, tekintettel arra, hogy ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető adatokat tartalmazza.A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban a következő, a foglalkoztatók által bejelentett adatok találhatók:– a biztosításban töltött időszakok,– a jogviszony típusára, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Öregségi nyugdíjas személy megbízási jogviszonya

Kérdés: Számítania kell az öregségi nyugdíj folyósításának korlátozására annak az ellátásban részesülő személynek, aki megbízási szerződés keretében rendszeres munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...a következő év januárjáig nem kaphatják kézhez.Az új Tbj-tv. hatálybalépésével, 2020. július 1-jétől a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak mentesülnek a járulékfizetés alól. Emiatt hatályát veszti a nyugellátás szüneteltetésének fentiekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Nyugdíjazás megbízási jogviszony fennállása alatt

Kérdés: Milyen hatással lehet a foglalkoztatott 2018. április 15-ei nyugdíjazására a 2017. december 1-jétől 2018. június 30-ig fennálló megbízási jogviszony abban az esetben, ha a megbízási díj a projekt végén, egy összegben kerül kifizetésre olyan magas összegben, amely bizonyosan biztosítási jogviszonyt eredményez? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...személy a határozat kiadásakor, április 15-én meg is felelt ennek a feltételnek. Ugyanakkor a megbízási díj kifizetéskor (júliusban) a foglalkoztató 2017. december 1-jétől 2018. június 30-ig megállapítja biztosítási kötelezettségét, és bejelenti biztosítottként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj mellett elérhető kereset nagyságát a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok akkor korlátozzák, ha a nyugdíjas foglalkoztatott még nem érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez tipikusan a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
Részlet a válaszából: […] A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján utólag kifizetett elmaradt jövedelem, illetőleg egyéb járulékalapot képező kifizetés, jelen esetben a végkielégítés összegének figyelembevételével módosítani kell a megállapított öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Hiányzó jövedelem nyugdíjkérelem esetén

Kérdés: Hol nézhet utána hivatalosan elektronikus formában a vállalkozása adatainak az a magánszemély, aki 1988-1996 között többes jogviszonyú egyéni vállalkozó volt, 2017-ben nyugdíjkérelmet nyújtott be, de a kapott jogosultságiidő- és keresetkimutatásban a vállalkozásból befizetett járulékokat és jövedelmet nem vették figyelembe? Mi a további teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az eredeti dokumentumokat, melyek alátá-masztják a kérelmet. A fellebbezés kapcsán az eljáró szerv a tényállás tisztázása érdekében a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől adatot kér, helyszíni szemlét tarthat, vagy más bizonyítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

100 százalékos nyugdíj

Kérdés: Hány évet kell ahhoz dolgozni, hogy valaki száz százalék nyugdíjat kapjon? Amennyiben valakinek 50 év munkaviszonya van, akkor jogosult lesz a 100 százalékos nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugellátás növelését, akik a saját jogú nyugdíjuk mellett – ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel – foglalkoztatottak, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak. Az említett személyek – évente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...A bért tehát itt is arányosítani kell a minimálbérrel. Természetesen bármilyen magas is volt a kereset ebben az esetben, 1 naptári nappal a foglalkoztatott maximum így is csak 1 nap szolgálati időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Szolgálati járandóságban részesülő személy jövedelemkorlátja

Kérdés: Érdemes fellebbeznie annak a szolgálati járandóságban részesülő személynek, aki 2014. október havi megbízási díját 2014 decemberében kapta meg, és mivel ezzel az összeggel az éves jövedelme meghaladta a minimálbér 18-szorosát, bejelentést tett a nyugdíjfolyósítóhoz, illetve december havi ellátását visszafizette a jövedelemkorlát túllépése miatt, ezt követően pedig határozatot kapott a november-december havi járandósága visszafizetésére vonatkozóan is, mivel a NAV adatszolgáltatása alapján az került megállapításra, hogy a jövedelemkorlátot már október hónapban elérte?
Részlet a válaszából: […] ...arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették, azaz jelen esetben október hónapra.A foglalkoztató tehát a bevallásában helyesen határozta meg, hogy október havi járulékalapról van szó, és ez alapján szolgáltatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.
1
2
3
5