Magyarországon élő pakisztáni állampolgár nyugdíjjogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...tekintet nélkül arra, hogyfoglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.A biztosított járulékalapot képező jövedelme után afoglalkoztató is és a foglalkoztatott is társadalombiztosítási járulékmegfizetésére köteles.A Tny-tv. 5. § a) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...(díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

NYENYI-adatszolgáltatás járulékminimum esetén

Kérdés: A tényleges munkabért, vagy a járulékminimumot kell-e feltüntetni a NYENYI-adatszolgáltatáson abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére havi 80 000 forint, a munkáltató azonban a 131 000 forint járulékminimum után fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...NYENYI-adatszolgáltatás keretében a foglalkoztatónakjárulékalapként, illetőleg a biztosítottól levont nyugdíjjárulékként azt azösszeget kell közölnie, amelyet az adóhatóság felé teljesítettjárulékbevallásában is feltüntetett. Tehát, ha a 131 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló dolgozó után a járulékokat – amennyiben ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés jogával -havi 125 ezer forint alapulvételével kell megfizetni.Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...akkor itt most kinek van igaza?A szerző válaszol: A 2008-ban hatályos szabályok – a 2006. évihez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy a foglalkoztató a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg után teljesítse a járulékfizetési kötelezettséget akkor is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Szabadságmegváltás és végkielégítés egyéni járulékai

Kérdés: Egy határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló 2006. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon van, mivel GYES-ben részesül a 2003. szeptember 30-án született gyermeke után. Munkaviszonyát közös megegyezéssel meg kívánják szüntetni 2006. június 30-ával. Kell-e vonni egyéni járulékot a kifizetésre kerülő szabadságmegváltásból, illetve végkielégítésből?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – aTbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határátfigyelembe véve – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 0,5 százaléknyugdíjjárulékot és 8 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Nyugdíj-adatszolgáltatás időszaka

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett 13. havi juttatást a 2006. január 1-jétől január 15-ig kért nyugdíj-adatszolgáltatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...közölni kell a 2006.január 1-jétől január 15-ig terjedő időre kifizetett munkabérrel együtt aNYENYI-lapon.Az a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, akinekbiztosítási jogviszonya a nyugdíj megállapításának kezdőnapján és azt követőenis folyamatosan fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Nyugdíj alapját képező jövedelem

Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 50. § (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató abiztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapotképező jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, abiztosítottat terhelő járulékot levonni, és azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kifizetett ésjárulékalapot képező (például adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembeveendő) jövedelmek után a foglalkoztatónak 29 százalék társadalombiztosításijárulékot kell fizetnie.A juttatást – jelen esetben – egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.