Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben történő a foglalkoztatás, vagyc) a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatottak, vagyd) a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatás esetén, ha a munkabér eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Borravaló

Kérdés: Valóban nem tartalmazza a Tbj-tv. a borravaló utáni járulékfizetés lehetőségét? Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásnak ezt követően csak a felszolgálási díj címen kifizetett összeg után kell a közterheket, egészen pontosan a társadalombiztosítási járulékot megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...korábban is jelentősen eltértek egymástól. A külön jogszabály szerinti (71/2005. GKM rendelet) felszolgálási díj után a foglalkoztató volt köteles megfizetni a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, míg a vendéglátóüzlet felszolgálója a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
Részlet a válaszából: […] ...nem értve az Mt. előírása szerint teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a Tny-tv. 20....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Nyugdíjas munkavállaló utólag kifizetett járandóságának nyugdíjjáruléka

Kérdés: Helyesen járt-e el a kifizető abban az esetben, ha egy nyugdíjas munkavállaló részére a munkaügyi bíróság döntése alapján 2006. évre vonatkozóan 2007. évben kifizetett járandóságból levonta a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy ezt a közterhet csak 2007. április 1-jétől kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott)járulékalapot képező jövedelem után is fennáll. Nyilvánvalóan jelen esetben afoglalkoztató csak ezt a szabályt vette figyelembe a nyugdíjjárulék levonásasorán.Megfeledkezett viszont a Tbj-tv. R. 4/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Magyarországon élő pakisztáni állampolgár nyugdíjjogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...tekintet nélkül arra, hogyfoglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.A biztosított járulékalapot képező jövedelme után afoglalkoztató is és a foglalkoztatott is társadalombiztosítási járulékmegfizetésére köteles.A Tny-tv. 5. § a) pontja értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...(díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

NYENYI-adatszolgáltatás járulékminimum esetén

Kérdés: A tényleges munkabért, vagy a járulékminimumot kell-e feltüntetni a NYENYI-adatszolgáltatáson abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére havi 80 000 forint, a munkáltató azonban a 131 000 forint járulékminimum után fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...NYENYI-adatszolgáltatás keretében a foglalkoztatónakjárulékalapként, illetőleg a biztosítottól levont nyugdíjjárulékként azt azösszeget kell közölnie, amelyet az adóhatóság felé teljesítettjárulékbevallásában is feltüntetett. Tehát, ha a 131 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...akkor itt most kinek van igaza?A szerző válaszol: A 2008-ban hatályos szabályok – a 2006. évihez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy a foglalkoztató a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg után teljesítse a járulékfizetési kötelezettséget akkor is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Nyugdíj-adatszolgáltatás időszaka

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a 2005. évre 2006. január 16-án kifizetett 13. havi juttatást a 2006. január 1-jétől január 15-ig kért nyugdíj-adatszolgáltatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...közölni kell a 2006.január 1-jétől január 15-ig terjedő időre kifizetett munkabérrel együtt aNYENYI-lapon.Az a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy, akinekbiztosítási jogviszonya a nyugdíj megállapításának kezdőnapján és azt követőenis folyamatosan fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...munkabér a nemönálló tevékenységre előírt szabályok szerint személyijövedelemadó-előlegalapját, s mint ilyen, egyben a járulékok -foglalkoztatót terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási, valamint a biztosítottat terhelő 4 százalékosegészségbiztosítási és 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
1
2