8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Pedagógusok pénzbeli egészségbiztosítási ellátásai
Kérdés:
Az Eb-tv. arról rendelkezik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. A köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát érintő változás miként befolyásolja a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegét?
2. cikk / 8 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
3. cikk / 8 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
4. cikk / 8 Kettős állampolgár megbízási díja
Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
5. cikk / 8 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
6. cikk / 8 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
7. cikk / 8 Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után
Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: - nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve - aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
8. cikk / 8 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
