Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...járulék is levonásra kerül.Ezzel szemben a Tbj-tv. 32. §-a alapján nem képezi társadalombiztosítási járulék alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, esetünkben a csecsemőgondozási díj.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható. A kanadai cég a kérdésben szereplő adatok alapján magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak tekinthető, s mint ilyen, a javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Szuperbruttósítás társadalombiztosítási ellátások esetén

Kérdés: Meg kell-e emelni 27 százalékkal a TGYÁS, GYED, illetve a táppénz összegét a személyi jövedelemadó számításánál, tekintettel arra, hogy a foglalkoztató ezek után nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Nem minden jogszabályban kell keresni mélyebb értelmet, mertnincs benne. Ilyen az adóalap-kiegészítés, vagy népszerű nevén aszuperbruttósítás is. A jogalkotó kicsit bonyolultan egy egyszerű szorzástfogalmazott meg, melynek lényege, hogy az adóalap meghatározásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...31-ig havi 62 500forint után köteles a következő járulékokat megfizetni. A 2005. január 1-jétől2006. augusztus 31-ig terjedő időszakban foglalkoztatót terhelő járulékként 18 százaléknyugdíj-biztosítási járulékot és 11 százalék egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Kft.-tag részére kötött életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő 25 százalékos tulajdonosa részére a cég életbiztosítást kötött, melynek a díjait folyamatosan fizeti? A tag a társaságból jövedelmet nem vesz fel. A biztosítás megkötésének az időpontjában a tag munkaszerződéssel foglalkoztatott alkalmazott volt a cégnél, de most másutt van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, így tagként működik közre.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadón túl) 8,5 százalék nyugdíjjárulék terheli. Ez utóbbit -tekintve, hogy a társas vállalkozótól levonni nem tudja – a foglalkoztatóköteles megelőlegezni [Tbj-tv. 50. § (2) bekezdése].Nem keletkezik adófizetési kötelezettség akkor, ha amagánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...ez korábban nem szerepelt az adóterhet nem viselő járandóságokközött, tehát adóköteles volt.– A tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolaihallgató a minimálbér 50%-áig, a tanulószerződés nélkül foglalkoztatottszakképző iskolai hallgató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Táppénzen lévő munkavállaló biztosítási díjának közterhei

Kérdés: A munkaadó adóköteles életbiztosítást kötött a munkavállaló részére, díját negyedévente fizeti meg 36 545 forint összegben. Milyen járulékot kell levonásba helyezni a 2004. június hóban esedékes befizetés után, ha a munkavállaló 2004. február 23-tól betegszabadságon, illetve táppénzen volt, 2004. május 18-án szült, és azóta szülési szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (2) és (3) bekezdései alapján a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme (legfeljebb a járulékfizetési felső határ összege) után köteles megfizetni. A járulékfizetési felső határ számításánál azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Személygépjármű használatával kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Egy kft.-nél munkaviszonyban álló dolgozónak magángépkocsi használatért 3 Ft/km feletti öszszeget fizet a foglalkoztató. Ezzel az összeggel szemben a dolgozó nyilatkozata alapján 50 százalékban költségeket számolnak el. Milyen járulékok terhelik a foglalkoztatót és a dolgozót, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolható összegen felüli részt kell adóköteles jövedelemnek tekinteni. Adókötelesnek minősülő jövedelem megállapítása esetén a foglalkoztató az általános szabályok szerint köteles a társadalombiztosítási, a munkavállaló pedig az egyéni járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Milyen jogszabályokat kell alkalmazni a munkavállaló kiküldetésének idejére fizethető napidíj elszámolása során?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása megtörtént.A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély az említett címen kapott bevételének jövedelemszámítására az előzőekben leírt rendelkezések helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.