Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, hogy erre általában csak akkor kerül sor, ha a nyugdíjbiztosítási ellenőrzés megállapításai alapján a foglalkoztató záros határidőn belül nem folytatja le az önellenőrzést.)A NAV a nyugdíjbiztosítás jelzése alapján nem adóellenőrzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Köteles a garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékokat, illetve megfelelő a minimálbér figyelembevétele egy burkoló fő tevékenységű egyéni vállalkozó esetében, tekintetbe véve, hogy a burkolói tevékenységhez már nem kell szakképesítés? Ezzel összefüggésben további kérdés, hogy ugyanez a vállalkozó élhet-e a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a burkoló munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörbenfoglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatban érvényesítheti a foglalkoztató.Az egyéni és társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...nem munkaviszony alapján látják el. Az a körülmény, hogy a tag a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával egyidejűleg más foglalkoztatónál is munkaviszonyban áll vagy egyéb jogviszonyban végez munkát, illetve más társaság tagjaként személyesen közreműködik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Zrt. vezérigazgató tagjának jogviszonyai

Kérdés: Helyesen bírálta el a jogviszonyokat a zrt. az alábbi esetben? A társaság 2 alapítója közül a 90 százalékos részvényes rokkantsági el-látásban részesül, a részvények 10 százalékának tulajdonosa az alapszabály értelmében 2017. július 11-től megbízási jogviszonyban a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója havi bruttó 40 ezer forint megbízási díj ellenében, ezenkívül a társaságban heti 20 órás munkaviszony keretében klímaszerelőként is dolgozik. A cég a vezérigazgató jogviszonyát 2017. július 11-től a 17T1041 nyomtatványon 1210 FEOR-kóddal bejelentette, tekintettel arra, hogy a megbízási díja alapján biztosítottá vált, a július havi 1708 számú bevallásban így már a 20 órás munkaviszony és a megbízási jogviszony is szerepel. Meg kell esetleg fizetni a minimumjárulékot a vezérigazgató után ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a díjazás mértékétől – biztosított.A vele kapcsolatos bejelentési kötelezettségének ugyancsak helyesen tett eleget a foglalkoztató.A havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség azért nem áll fenn, mert a zrt. a Tbj-tv. 4. §-ának c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Ösztöndíjas foglalkoztatott társas vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett-e társas vállalkozóként a minimálbér alapulvételével járulék fizetésére az ösztöndíjas foglalkoztatott, vagy ez elfogadható heti 36 órás foglalkoztatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a heti 36 órás foglalkoztatássaljáró munkaviszonyban álló társas vállalkozó mentesül a minimumjárulék-fizetésalól.Az ösztöndíjas foglalkoztatott a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésa) pontja szerint munkaviszonyban álló dolgozónak minősül, így csak azt kellvizsgálnunk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalap alól, ha a társaság élaz Art. 17/A. §-ában részletezett bejelentési lehetőséggel. (Ezt a havibevallásra kötelezett foglalkoztatók a havi bevallás keretében, a többiek pediga 06T1031. sz. nyomtatvány útján tehetik meg.) Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg fennálló többes jogviszonyrólvan szó azzal a különbséggel, hogy míg a "mellékfoglalkozás" esetében általábanmás a foglalkoztató, és munkaidőn kívül történik a foglalkoztatás, addig a"másodállás" esetében ugyanannál a munkaadónál kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Tartalékos katonai szolgálat alatti kötelezettségek

Kérdés: Egy dolgozót tartalékos katonai szolgálatra hívnak be. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal kapcsolatban – túl azon, hogy a munkájukat nélkülöznie kell – a foglalkoztatóra többletteher nem hárul, de ezzel párhuzamosan az érintett munkavállalót sem érheti hátrány szolgálata miatt. A katonai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.