8 talált cikk a munkaidő , személyi alapbér , keresőképtelenség , foglalkoztató kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap beteg­szabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?

Kérdés: Hogyan kell számítani a 12 órás munkavállaló munkaidejét abban az esetben, ha táppénzre megy, tekintettel arra, hogy a táppénz minden napra jár? Véleményünk szerint munkanapokra betegállományt, szabadnapokra szabadnapot kell számítani, hiszen ellenkező esetben felborul a havi kötelező munkaidő.

Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?