16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Kérdés:
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
2. cikk / 16 Pótszabadság határozott idejű munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult a 25 év alattiak pótszabadságára egy kormányhivatali munkahelyen határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozó munkavállaló?
3. cikk / 16 Apa pótszabadsága gyermek születése esetén
Kérdés: Van valamilyen különleges előírás az "apaszabadság" igénybevételéhez, vagy mindenki automatikusan jogosult rá a gyermeke születése esetén? Mi a teendő abban az esetben, ha a gyermek születési anyakönyvi kivonatán nem a vér szerinti apa neve szerepel?
4. cikk / 16 Gyermek születésekor járó pótszabadság
Kérdés:
Jogosult az 5 nap "apaszabadságra", illetve a gyermek után járó 2 nap pótszabadságra az a munkavállaló, akinek gyermeke született élettársától, akivel sem az állandó, sem az ideiglenes lakcíme nem egyezik meg, de együtt élnek albérletben? A gyermek születésekor nem került az apa nevére, valószínűleg nem tudták még elintézni az apaságot elismerő nyilatkozatot.
5. cikk / 16 Apát megillető munkaidő-kedvezmény
Kérdés: Jogosult lesz "apaszabadságra" az édesapa abban az esetben, ha a gyermeket az édesanya férjének nevére anyakönyvezték?
6. cikk / 16 Apaszabadság
Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
7. cikk / 16 Apaszabadság külföldi állampolgárságú anya esetén
Kérdés: Kérhet-e apaszabadságot egy magyar állampolgárságú személy abban az esetben, ha a felesége szlovák, és ott is van az állandó lakcíme?
8. cikk / 16 Munkaügyi bírság
Kérdés: Valóban kötelező-e munkaügyi bírságot kiszabni akkor, ha a munkaügyi ellenőrzés megállapította, hogy egy 8 alkalmazottat foglalkoztató élelmiszerüzletben az egyik hónapban 2 fő munkavállaló 1-1 alkalommal napi 13 órát dolgozott, és ezenkívül semmilyen más szabálytalanság nem történt?
9. cikk / 16 Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága
Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?
10. cikk / 16 Minimum-járulékalap
Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
