Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.Fenti előírás alapján tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Járulékfizetési alsó határ nyugdíjas munkavállaló esetén

Kérdés:

Meg kell adni a minimálbér 30 százalékának megfelelő 69 600 forintos munkabért a nyugdíjas munkavállalóknak is akkor, ha napi 2 órás munkaidőben történik a foglalkoztatásuk?

Részlet a válaszából: […] ...el a minimálbér 30 százalékát, ebben az esetben a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatónak 232 000 × 30% = 69 600 forint alapulvételével kell megfizetnie.E minimális járulékfizetési kötelezettség – ami tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése

Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
Részlet a válaszából: […] ...hatályba, azaz 10 napig fennállt egy ún. ex lex helyzet, ami azóta már rendeződött.Az új törvény 10. §-ában foglaltak szerint, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.Ettől eltérően nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott (2. § 19. pontja) után érvényesíthető kedvezmény (2. § 20. pontja) éves összege.Az a) pont alapján tehát azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján került megállapításra) nem része a munkaidőnek. Tehát, amikor a munkaszerződés módosítása (módosulása) kapcsán a foglalkoztató a T1041-es nyomtatványon bejelenti az új (rész)munkaidőt, az nem tartalmazza az egyéni fejlesztési idő tartamát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...elveszíti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát.Mindezen az sem változtat, ha esetleg a 61/2020. Korm. rendeletben foglaltak alapján a foglalkoztató, illetve a munkavállaló vagy a társas vállalkozó a kedvezményezett tevékenységi körére tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató alkalmazása

Kérdés: Alkalmazható teljes munkaidőben egy nappali tagozatos egyetemi hallgató? Vonatkozik-e rá valamilyen speciális járulékfizetési szabály?
Részlet a válaszából: […] ...tanulók, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét nem érinti a diák státusz: az általános szabályok vonatkoznak rájuk mind a foglalkoztatói, mind pedig a munkavállalói terhek vonatkozásában.Egyetlen kivétel, ha a munkavégzésre diákszövetkezeten keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...kell utána fizetni a társadalombiztosítással összefüggő közterheket.A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítási jogviszonyban álló személyek után szintén teljesítenie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Őstermelő munkaviszonya

Kérdés: Igénybe vehető valamilyen kedvezmény abban az esetben, ha egy kft. egy jelenleg főállású őstermelői jogviszonyban álló személyt szeretne foglalkoztatni szakképzettséget nem igénylő munkakörben? Befolyásolja az őstermelői járulékfizetést a foglalkoztatás abban az esetben is, ha részmunkaidőről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása esetén érdekes helyzet áll elő, mert a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban kétféle kedvezmény is megilleti a foglalkoztatót.A Szocho-tv. 17. §-a szerint azonban a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munka-viszonyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Szlovák részmunkaidős munkaviszony közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni Szlovákiában vagy Magyarországon a közterheket a szlovák leányvállalatnál fennálló 10 órás részmunkaidős munkaviszonyból származó kereset után egy magyar kft. Magyarországon lakó magyar ügyvezetője esetén, aki ezt a tevékenységet heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszony keretében látja el, amely biztosítási jogviszonyáról rendelkezik A1 igazolással is a magyar társadalombiztosítási szervtől? A Szlovákiában szerzett munkabérből jelenleg az igazolás ellenére levonásra kerülnek a magyar jogszabályok szerinti járulékok. Helyesen jár el a szlovák bérszámfejtő ebben az esetben? Hogyan kell bevallani a közterheket a részmunkaidős munkaviszony esetén, hogy ne álljon fenn kettős biztosítás?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban?- úgy rendelkezik, hogy biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.
1
2
3
4