Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. A Tbj-tv. szerinti főállású társas vállalkozónak minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kivaalap-kedvezmény

Kérdés: Csökkenthető a mentesített körbe tartozó kisvállalati adóalany vállalkozás adóalapja a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak megbízási díjával, vagy a rendelkezés kizárólag a munkaviszonyban dolgozók bérére terjed ki? A cég eseti és állandó megbízottakat is foglalkoztat, akik közül a kifizetett megbízási díjak alapján a legtöbben biztosítottak, és néhányan nem esnek biztosítási kötelezettség alá.
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.A leírtak alapján azoknak a megbízási jogviszonyban álló dolgozóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.A foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségét azonban az általános szabályok szerint kell elbírálni a Tbj-tv.-ben, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Kiva alapjának meghatározása

Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.Ettől eltérően nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott (2. § 19. pontja) után érvényesíthető kedvezmény (2. § 20. pontja) éves összege.Az a) pont alapján tehát azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel.A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Kiva hatálya alá tartozó foglalkoztató által fizetett megbízási díj

Kérdés: Kell fizetnie valamilyen közterhet egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó társas vállalkozásnak abban az esetben, ha megbízási díjat fizet ki, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A Kiva-tv. 14. §-a alapján kisvállalati adó alapjának csak az a személyi jellegű ráfordítás minősül, ami az adóévben járulékalapot képez. A biztosítási összeghatárt jelen esetben nem éri el a megbízási díj, így nem képez járulékalapot.Ugyanakkor a Kiva-tv. 21....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az érintett munkavállalóval azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók bérszintjét kell elérni, illetve ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.