23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
2. cikk / 23 Tartósan keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
3. cikk / 23 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Be kell számolni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításához szükséges átlagos statisztikai létszámba a szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott tanulókat? Figyelembe vehető a napi 4 órás munkaidőben foglalkoztatott rehabilitációs mentor a hozzájárulás megállapítása során, amennyiben a cég egyébként nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalót?
4. cikk / 23 Megváltozott munkaképességű munkavállaló két munkaviszonya
Kérdés:
Figyelembe veheti mindkét vállalkozás a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki egyidejűleg kettő – azonos tulajdonosi körrel rendelkező – kft.-nél áll heti 20-20 órás munkaviszonyban? Élhet vele kapcsolatban mindkét vállalkozás a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
5. cikk / 23 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Mindkét cég figyelembe veheti a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki két munkáltatónál áll munkaviszonyban napi 4-4 órás munkaviszonyban? Ezzel kapcsolatban a NAV információs füzetében az egyik munkáltató azt olvasta, hogy a munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál kell a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe venni, és ez elbizonytalanította. Ki jelöli ki a munkáltatót ebben az esetben?
6. cikk / 23 Megváltozott munkaképességű munkavállaló szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni a rehabilitációs kártyával foglalkoztatott munkavállaló, illetve tag után?
7. cikk / 23 Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott
Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
8. cikk / 23 Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása
Kérdés: Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak egy megváltozott munkaképességű munkavállalója esetében azon túl, hogy igénybe veszi utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, valamint 5 nap pótszabadságot biztosít a számára? Kell nyilvántartást vezetni abban az esetben is, ha a munkáltató csak egy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat? Valóban nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, ahol a munkavállalók létszáma nem éri el a 25 főt?
9. cikk / 23 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Miként kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás összegének a meghatározása során azokat a munkavállalókat, akiknek a napi munkaideje a felére, tehát napi 4 órára csökkent?
10. cikk / 23 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe veheti a munkáltató a dolgozót a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában abban az esetben, ha nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személy állapotára vonatkozó orvosi szakvéleménnyel, ám a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó határozat alapján egyértelműen megállapítható az érintett egészségi állapota?
