11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Biztosítási kötelezettség elbírálása több megbízási díj esetén
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt abban az esetben, ha egy kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetője, aki nem tagja a társaságnak, havi 50 000 forintos megbízási díja mellett minden hónap szombati napjain a cég tevékenységi körébe tartozó munkák végzéséért 10 000 forint/nap megbízási díjban is részesül? Milyen járulék és szociális hozzájárulási adó terheli a céget ebben az esetben?
2. cikk / 11 Megbízott biztosítása
Kérdés: Minden hónapban el kell bírálni a biztosítási kötelezettséget egy folyamatosan, több hónapig tartó megbízás esetében, vagy csak a feladat befejezését követően, a megbízási díj egyösszegű kifizetésekor? Az összevont jövedelem alapján kell elbírálni a biztosítási jogviszonyt, vagy külön- külön abban az esetben, ha a megbízottnak ugyanabban az időszakban a megbízó cég kapcsolt vállalkozásával is van egy másik megbízási jogviszonya?
3. cikk / 11 Megbízási díj
Kérdés: A havi 50 000 forint összegű bruttó megbízási díj, vagy a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék levonása után maradó 33 250 kifizetett jövedelem lesz a szociális hozzájárulási adó alapja egy állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízott esetében? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, illetve a '08-as bevallásban a biztosított megbízottat?
4. cikk / 11 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
5. cikk / 11 Megbízási jogviszony
Kérdés: A napi vagy a havi elszámolás a helyes egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy biztosítási kötelezettségének elbírálása során, ha egy társaság éves megbízási szerződés alapján foglalkoztat egy magánszemélyt, a díj elszámolása pedig havi szinten történik általában 20 és 40 ezer forint közötti összegben a teljesített alkalmak (általában 2-4) függvényében? Amennyiben a biztosítást a teljesített napok alapján kell elbírálni, a kötelezettség általában fennáll, havi szinten viszont alatta marad a minimálbér 30 százalékának.
6. cikk / 11 Egyetemi előadó közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulékalapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
7. cikk / 11 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
8. cikk / 11 Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
9. cikk / 11 Segítő családtag ellátásai
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, és hogyan válhat ellátásokra jogosulttá az a segítő családtag, aki édesapja vállalkozásában működik közre havi 10 000 forint jövedelem ellenében? Munkaviszonyban álló férje után jogosult-e szülés esetén valamilyen ellátásra?
10. cikk / 11 A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása
Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
