Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...adószámos – magánszemély által számlázottbevételből. A Tbj-tv. 4. §-a a) pontjának 1. alpontja szerint a Tbj-tv.alkalmazásában foglalkoztatónak minősül bármely jogi és természetes személy,egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...napjától kiterjed [Tbj-tv. 5. §(1) bekezdés a) pontja]. Utána a társaságnak az általános szabályok szerintbejelentési, bevallási, foglalkoztatót terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási és a munkavállalót terhelő 6 százalékosegészségbiztosítási és 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
Részlet a válaszából: […] ...származó egynapra jutó ilyen jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékának a harmincadrészét(a napi 655 forintot). Ekkor a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, a napi 65 forint eho-t, míg a megbízott jövedelméből8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személyek biztosítását havonta kellelbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál afoglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeketössze kell számítani.A Tbj-tv. 4. § k) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Segítő családtag közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell fizetni a segítő családtag után? Terheli-e munkaadói, munkavállalói járulék, illetve rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség a részére kifizetett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemszolgál. A segítő családtag jövedelme után rehabilitációshozzájárulást fizetni nem kell. Az Ftv. 41/A §-a alapján a foglalkoztatórehabilitációs hozzájárulás fizetésére akkor kötelezett, ha az általafoglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...– csak a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontjában említett vállalkozási jellegű jogviszonyról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó foglalkoztatottnak, a megrendelő pedig foglalkoztatónak minősül. A cégnek tehát – mint foglalkoztatónak – e szerződések alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] ...azt a későbbiekben munkaszerződésnek vélelmezni.A megbízást leginkább az határolja el a munkaviszonytól, hogy ez utóbbiban hiányzik a foglalkoztatót megillető széles körű utasítási jog a munkavégzés körének, helyének, idejének meghatározottságát illetően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...az eltérő szabályokra tekintettel külön-külön kell elvégezni. A Tbj-tv. 21. §-a járulékalapot nem képező jövedelemnek minősíti a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj (munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
1
2