Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...– foglalkoztatási módot –, amely könnyítést jelentene, illetve amely a kérdéses esetekre nézve felmentené a céget az általános foglalkoztatói-kifizetői kötelezettségek alól. Ez pedig azt jelenti, hogy az adókötelezettségeket és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Sportversenybíróként tevékenykedő egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: 2007. évtől megszűnt a sportversenyek bírói kedvezménye. Mennyi adót és járulékot kell levonni egy egyetemi hallgató bírótól az alkalmanként 1300 forint összegű bírói díjból?
Részlet a válaszából: […] ...származó egynapra jutó ilyen jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékának a harmincadrészét(a napi 655 forintot). Ekkor a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, a napi 65 forint eho-t, míg a megbízott jövedelméből8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, és az említett jövedelem után az Eho-tv. 3. §-a értelmében 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell csak a foglalkoztatónak leróni.]Biztosítás esetén a jövedelem után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.A Tbj-tv. 4. § k) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.