9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Egyetemi előadó közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulékalapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
2. cikk / 9 Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei
Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
3. cikk / 9 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
4. cikk / 9 Kettős állampolgár megbízási díja
Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
5. cikk / 9 MLM rendszerből kapott jutalék GYED folyósítása alatt
Kérdés: Megszünteti-e az ellátásra jogosultságot a GYED alatt egy MLM rendszerből kapott jutalék, amely nem kizárólag saját munkavégzés után képződik? Magánszemélyként hová kell bejelentkeznie, és milyen bevallásokat kell küldenie a munkavállalónak? Terheli-e valamilyen társadalombiztosítási kötelezettség a német céget?
6. cikk / 9 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
7. cikk / 9 Olasz ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
8. cikk / 9 Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
9. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
