10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
2. cikk / 10 Ügyvezető egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonya
Kérdés: Bejelentheti alkalmanként egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban a társaság tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzésére egy gazdasági társaság az ügyvezetőjét, aki nem tulajdonosa a társaságnak, de díjazásban nem részesül? Nem ütközik valamilyen jogszabállyal az ügyvezető ilyen jellegű tevékenysége, illetve annak bejelentése?
3. cikk / 10 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés:
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
4. cikk / 10 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
5. cikk / 10 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
6. cikk / 10 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
7. cikk / 10 Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai
Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
8. cikk / 10 Másodállás és mellékfoglalkozás
Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
9. cikk / 10 Diákok alkalmazása
Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
10. cikk / 10 Vizsgabizottság elnökének díjazása
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.