68 cikk rendezése:
1. cikk / 68 Kivás cég rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalója
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kiva hatálya alá tartozó vállalkozás munkavállalóját abban az esetben, ha 2023. október 18-tól rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül a továbbiakban a dolgozó? Igénybe vehet valamilyen kedvezményt utána a vállalkozás?
2. cikk / 68 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: Mikor minősül több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése csoportos létszámcsökkentésnek? Milyen szabályok vonatkoznak erre?
3. cikk / 68 Felmondás oltatlan munkavállalónak
Kérdés: Felmondhatja a munkáltató a munka-viszonyt, ha a munkavállaló nincs beoltva a Covid-19 vírus ellen?
4. cikk / 68 Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása
Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
5. cikk / 68 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
6. cikk / 68 Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja
Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
7. cikk / 68 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
8. cikk / 68 Egészségügyi szolgáltatási járulék két munkáltató esetén
Kérdés: Melyik munkáltatónak kell megfizetnie a havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha egy munkavállaló két különböző cégnél áll napi 4 órás munkaviszonyban, és a veszélyhelyzetre tekintettel mindkét munkáltatónál fizetés nélküli szabadságon van?
9. cikk / 68 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
10. cikk / 68 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?