GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...befolyásolja az a tény, hogy az anya nyilatkozott, a másik jogviszonyában nem igényel ellátást. A kifizetőhelynek az Igénybejelentést, a Foglalkoztatói igazolást és a benyújtott igazolásokat az illetékes kormányhivatal részére az igénybenyújtást követő 5 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...kell a NAV-hoz bejelentkezni. A bejelentés során a fizetési kötelezettség kezdő dátumaként a szünetelés kezdőnapját kell feltüntetni.A foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését vagy a fizetés nélküli szabadság miatt a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük azzal, hogy ki a biztosított. A Tbj-tv. 5. §-ában foglaltak értelmében biztosított – többek között – a munkaviszonyban álló személy. A biztosítás – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – az alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] ...járadékban részesülő, tehát nyugdíjasnak kell tekinteni.A Tbj-tv. 25. §-a rendelkezik arról, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme után milyen járulékot kell, hogy fizessen. Ez azért lényeges, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban külön-külön kellmegállapítani. E rendelkezés vonatozik arra az esetre is, ha a több biztosításijogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.Az Eb-tv. 44. § a), f) pontjában foglalt rendelkezésekértelmében keresőképtelen, aki betegsége miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] ...válasz: "A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal kapcsolatban – túl azon, hogy a munkájukat nélkülöznie kell – a foglalkoztatóra többletteher nem hárul,...""Katonai szolgálatot teljesítő munkavállaló után – feltéve, hogy ezen időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.