Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...adószámos – magánszemély által számlázottbevételből. A Tbj-tv. 4. §-a a) pontjának 1. alpontja szerint a Tbj-tv.alkalmazásában foglalkoztatónak minősül bármely jogi és természetes személy,egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Evás bt. beltagjának járulékalapja

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér kétszerese után megfizetnie a járulékot egy evás betéti társaság beltagjának, vagy elegendő a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] ...átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg.Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, afoglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – atényleges járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...napjától kiterjed [Tbj-tv. 5. §(1) bekezdés a) pontja]. Utána a társaságnak az általános szabályok szerintbejelentési, bevallási, foglalkoztatót terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási és a munkavállalót terhelő 6 százalékosegészségbiztosítási és 9...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Eva hatálya alá tartozó társaság tagjainak közterhei

Kérdés: A minimálbér vagy a minimálbér kétszerese után kell-e megfizetnie a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság, illetve közkereseti társaság személyesen munkát végző tagja után? A vállalkozások havi evaalapja körülbelül 400 000 forint. A bt. bevételi nyilvántartást vezet, míg a kkt. az Szt. alapján vezeti könyveit. Mind a két vállalkozásban 2-3 főtulajdonos van.
Részlet a válaszából: […] ...aminimálbér kétszerese után kell megfizetni. Amennyiben a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha ajárulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, afoglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – atényleges járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Járulékok elszámolása

Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...és ezt a társas vállalkozás nem jelenti be az államiadóhatósághoz, az így előálló járulékkülönbözetet a társas vállalkozás(foglalkoztató) viseli [Tbj-tv. 20. § (3) bekezdése]. A társas vállalkozásköteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...norma hívta életre. Az Art. 17/A. § (1) bekezdése szerint: "A Tbj. 5. § (1)bekezdésének a) pontja szerinti biztosított foglalkoztatója, a társasvállalkozás (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: foglalkoztató)és a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...az Ekho-tv. teremtette meg, mely 2006. január 1-jétől hatályos.Az ekho választásának feltételeiAz ekho választásáról nem a foglalkoztató, hanem az érintettmagánszemély dönt. Az erre vonatkozó nyilatkozatát a kifizető felé bármikormegteheti. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működőgazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldiilletőségű természetes személy tagjára. Külföldi illetőségűnek a 2004. április30-ig érvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
1
2