Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...utazásszervező tevékenységet, fizikai közérzetet javító szolgáltatást és belvízi személyszállító tevékenységet folytató foglalkoztatónak a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója (természetes személy) után, valamint a felsorolt tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi dolgozó továbbra is ténylegesen és személyesen munkát végez a cégnél, mindenképpen létesítenie kell valamilyen jogviszonyt a foglalkoztatójával, amely alapján dolgozhat, és részére díjazás fizethető. A munkavégzésre jelen esetben véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...elveszíti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát.Mindezen az sem változtat, ha esetleg a 61/2020. Korm. rendeletben foglaltak alapján a foglalkoztató, illetve a munkavállaló vagy a társas vállalkozó a kedvezményezett tevékenységi körére tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] ...is figyelembe véve – Magyarországon keletkezik a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség. Kifizető hiányában (pl. ha a foglalkoztató külföldi illetőségű vállalkozás) a személyijövedelemadó-előleget a munkavállaló saját maga után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...válasz azzal a feltételezéssel készült, hogy a magyarállampolgárságú munkavállalót foglalkoztató angol tulajdonban lévő cég Magyarországonbejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás. A magyar jogszabályok szerintbejegyzésre nem kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Elmaradt kifizetés nyugdíjazás után újra foglalkoztatott munkavállaló részére

Kérdés: Milyen járulékokat kell vonni attól a munkavállalótól, aki 2010. április 1-jén nyugdíjba vonult, volt munkáltatója május 10-től nyugdíj mellett újra foglalkoztatja, és júniusban nagy összegű elmaradt munkabért fizettek ki számára, amely még a nyugdíjazását megelőző időszakra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, amely időszakra azt kifizették.A Tbj-tv. R. 5./C. § (2) és (3) bekezdése szerint a sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott nyugellátása megállapításának kezdőnapjátkövetően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
Részlet a válaszából: […] ...Így jövedelem felvétele nélkül az Art. 31. § (2)bekezdés szerinti járulékbevallásban legalább a minimálbér alapulvételével afoglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékokat egyaránt be kell vallania szülést követő időszakban is. A leírtakat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...szerintiösszeg harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...(díjazása) eléri a g) pontban említett összeget.A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, havalamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

GYES járulékai

Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszából: […] ...felhívni afigyelmet, hogy a járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kellhagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynekjárulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.
1
2
3