Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...diákok foglalkoztatása – a munka jellegétől és időtartamától függően – többféle módon valósulhat meg.A foglalkoztató és a diák számára is a legegyszerűbb és legbiztonságosabb foglalkoztatási forma az iskola-szövetkezeten keresztül történő munkavállalás. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt

Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] ...díj számított időarányos átlaga jár.Jelen esetben az érintett személy privilegizált helyzete megszűnt azzal, hogy illetményét a foglalkoztatója visszatartotta. A felfüggesztés időtartamában – illetménykifizetés hiányában – az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés:

Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.

Részlet a válaszából: […] ...járadékban részesülő, tehát nyugdíjasnak kell tekinteni.A Tbj-tv. 25. §-a rendelkezik arról, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott járulékalapot képező jövedelme után milyen járulékot kell, hogy fizessen. Ez azért lényeges, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Jövedelemigazolás

Kérdés: Kell-e jövedelemigazolást kiadni annak a munkavállalónak, aki a gyakorlati idő után ugyanannál a cégnél gyakornokból lesz főállású munkavállaló? A két szerződés között nincs kieső idő.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató a biztosított részére a pénzbeliegészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettséggel járó jogviszonyamegszűnésekor a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátásmegállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Kft. tagi jogviszony megszűnése

Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiállítani a jogviszony megszűnésekor egy kft.-vel társas vállalkozói jogviszonyban álló magánszemély tag részére a jogviszony megszűnésekor?
Részlet a válaszából: […] ...illetve biztosításiidővel kapcsolatos igazolás kiadását viszont a jogviszony megszűnésekor soronkívül előírja.Ezen túlmenően a foglalkoztatónak – tehát a társasvállalkozásnak – be kell jegyeznie a "tb-kiskönyvbe" (Igazolvány a biztosításijogviszonyról és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Valóban nem jogosult-e semmilyen egészségbiztosítási ellátásra az a saját jogú nyugdíjas munkavállaló, aki 2009. október 5-től munkaviszonyban áll, és 2010. augusztus 24-én munkába menet a gyalogátkelőhelyen elütötte egy autó, ami miatt azóta is keresőképtelen? A foglalkoztató tájékoztatása szerint kizárólag a 15 nap betegszabadságra jogosult, tekintettel arra, hogy a keresetéből nem vonnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Részlet a válaszából: […] Sajnos, munkáltatója téves tájékoztatást adott. Először is üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amelyeta biztosított munkába menet közben szenved el, ez az úti baleset (ez vonatkozikaz aktív korú és nyugdíjas munkavállalóra is). Az üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Ekho adózási mód választása

Kérdés: Mire kell leginkább odafigyelnie annak a magánszemélynek, aki az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás fizetését szeretné választani?
Részlet a válaszából: […] ...az illető egyikjogviszonyában sem kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban foglalkoztatottszemély egy másik, pl. társas vállalkozói jogviszonyában az általános szabályok- vagyis a Tbj-tv. vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...szerintiösszeg harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Jövedelemigazolás adatai

Kérdés: Fel kell-e tüntetni a jövedelemigazolás pótlapján a szabadságmegváltás címén kifizetett nem rendszeres jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...ezek a jövedelmek kerülhetnek. A Tbj-tv. 24. § b) pontjában foglaltak szerint aszabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás után a foglalkoztatottnak nemkell fizetnie egészségbiztosítási járulékot (az egészségbiztosítási járulékmeghatározás magában foglalja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Táppénzkülönbözet utólagosan módosított bér esetén

Kérdés: Kérhető-e az egészségbiztosítási pénztártól táppénz-különbözet abban az esetben, ha az APEH egy 2008 áprilisában kelt határozata alapján a dolgozó részére visszamenőlegesen magasabb összegű bruttó bért állapítottak meg? Az addig tudottak szerint a dolgozó bejelentése minimálbérrel történt. A határozat szerint a társadalombiztosítási járulék megfizetése a foglalkoztatót terheli. A biztosított részére egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapítására nem került sor. A dolgozó 2005. szeptembertől 2006. január közepéig balesetből kifolyólag táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...venni, amelyután a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.A táppénz igényléséhez a munkáltató "FoglalkoztatóiIgazolás"-t állít ki, melyen a biztosítási időn kívül a táppénz alapját képezőjövedelmeket is közli (azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.
1
2
3