Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...kell utána fizetni a társadalombiztosítással összefüggő közterheket.A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak az általa foglalkoztatott biztosítási jogviszonyban álló személyek után szintén teljesítenie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót. Ez utóbbi vonatkozásában természetesen élhet a 2011. évi CLVI. tv. 462/B. §-a szerinti – ötvenöt év feletti foglalkoztatottakkal kapcsolatos – szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel. Ennek havi összege a munkabér (legfeljebb havi 100 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...vagy üzletrésszel nem rendelkező "külsősként" látja el. Ez utóbbi esetben a helyzet viszonylag egyszerű, a megbízási szerződés alapján foglalkoztatott "külsős" ügyvezető a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...el, átkerül amagyar társadalombiztosítási rendszer hatálya alá, és az általános szabályokszerint válik biztosítottá, és kell utána a foglalkoztatót terhelő és abiztosítottat terhelő járulékokat megfizetni. Ez esetben taj-számot kell kérni aszámára, és munkáltatója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...az irányadóak. Tehát alapesetben az általánosszabályoknak megfelelően köteles a munkáltató és a munkavégző az szja-t, valaminta foglalkoztatót és a biztosítottat terhelő járulékokat megfizetni. Azonban atermészetes személy munkáltatónál háztartási munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] ...amunkavégzés során adóköteles jövedelme lesz a diáknak, akkor adóazonosítószámmal (nem azonos az adószámmal!) kell rendelkeznie, mert a foglalkoztatócsak ennek birtokában teljesíthet számára kifizetést. Ha a diáknak még nincsadóazonosító száma, a lakóhelye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...4.§ k) pontja 2. alpontjában foglaltak szerint állapítjuk meg, amunkaszerződésben meghatározott díjazást alapul véve, vagy– a foglalkoztató a minimálbér kétszeresét alapul véve teszeleget járulékfizetési kötelezettségének, miközben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.