Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...adószámos – magánszemély által számlázottbevételből. A Tbj-tv. 4. §-a a) pontjának 1. alpontja szerint a Tbj-tv.alkalmazásában foglalkoztatónak minősül bármely jogi és természetes személy,egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […] ...hogy kéri az adóelőleg levonását,a kifizető azt nem tagadhatja meg. A Tbj-tv. 4. § a) pont 1. alpontja szerint aTbj-tv. alkalmazásában foglalkoztatónak minősül bármely jogi és természetesszemély, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdaságitársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Adószámmal rendelkező magánszemély járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Mit tehet a 7-es adószámmal rendelkező magánszemély abban az esetben, ha a kifizető nem akarja számfejteni a számlán szereplő összeget, és nem fizeti meg a magánszemély után a járulékokat? Meg kell-e fizetnie a közterheket a magánszemélynek, aki egy 20 órás közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...az adóelőleget levonta-e vagy sem.Ugyanis a járulékfizetési kötelezettség a vele biztosítási jogviszonyban állószemély után mindenkor a foglalkoztatót terheli, és ez nem változik meg azadóelőleg levonásának elmaradása esetén sem. Nézzük meg ezt egy kicsitközelebbről!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...stb. – határozza meg.Biztosítási kötelezettség esetén a járulékfizetési kötelezettségre az általánosszabályok érvényesek, a foglalkoztatót a minimálbér kétszeresének megfelelőjárulékalapig 26 százalékos, az e fölötti rész után 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...31-ig havi 62 500forint után köteles a következő járulékokat megfizetni. A 2005. január 1-jétől2006. augusztus 31-ig terjedő időszakban foglalkoztatót terhelő járulékként 18 százaléknyugdíj-biztosítási járulékot és 11 százalék egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Megbízási jogviszonyok

Kérdés: Hányszor lehet egy magánszemélynek egy éven belül ugyanannál a cégnél olyan megbízási jogviszonya, amelyben a megbízási díj nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát? Van-e valamilyen különbség, ha ugyanolyan jellegű, illetve ha más jellegű munkákra szólnak a szerződések?
Részlet a válaszából: […] ...közé, mert az idetartozó jogviszonyok keretébenmunkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és az ugyanannál afoglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot képező jövedelmeketössze kell számítani [Tbj-tv. 9. § (2) bekezdése]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...kell irányadónak tekinteni [Tbj-tv. R. 4. § (1) és (2) bekezdései].A fentiek szerint elbírált biztosítási kötelezettség esetén a foglalkoztatónak az adóelőleg alapját képező jövedelemrész után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
Részlet a válaszából: […] ...összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.E rendelkezés következtében a megbízási szerződéssel foglalkoztatott külső munkatársak, továbbá az alkalmi jelleggel szórólapot terjesztő diákok is – feltéve, hogy velük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség, és az említett jövedelem után az Eho-tv. 3. §-a értelmében 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell csak a foglalkoztatónak leróni.]Biztosítás esetén a jövedelem után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
2