16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása
Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
2. cikk / 16 Munkaidő beosztása
Kérdés: Jogszerűen osztja be a munkáltató két egymást követő vasárnapra a kereskedelemben dolgozó munkavállaló munkanapját? A munkavállaló hétköznap kap pihenőnapot, de úgy véli, hogy legalább minden második vasárnapjának szabadnak kellene lennie.
3. cikk / 16 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
4. cikk / 16 Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő
Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
5. cikk / 16 Munkaidő beosztása
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a hétköznap 06.00 órától 14.20-ig, illetve 09.40-től 18.00 óráig tartó két műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók munkaidejét 4 havi munkaidőkeretben számolja el úgy, hogy kéthetente szombati napra 06.00-tól 10.00-ig túlórát rendel el, és így a munkaidő beosztása egyenlőtlen lesz?
6. cikk / 16 Egyszerűsített munkaviszony alkalmazása
Kérdés: Foglalkoztathatja egyszerűsített munkaviszony keretében egy Balaton-parti fagylaltozót üzemeltető cég a nyári főszezonban nála dolgozó diákokat? Van valamilyen speciális szabály, amire figyelni kell a foglalkoztatás során?
7. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
8. cikk / 16 Szombati munkavégzés
Kérdés: Helyesen jár el az az élelmiszer- és vegyiáruüzlet-hálózatot üzemeltető munkáltató, ahol a munkavállalók minden hétköznap 8 órát dolgoznak a boltok nyitvatartási idejéhez igazodóan, de az üzletek szombaton is nyitva tartanak 8.00 és 12.00 óra között, ezért az a munkavállaló, aki szombatra be van osztva, hétfőn csak 4 órát dolgozik, 12.00 órától, így megvan az összefüggő 48 óra pihenőidő is? Korábban a munkavállalók a szombati munkavégzésért 100 százalékos pótlékot kaptak, mivel a pihenőnapjukon dolgoztak, de a munkáltató nem szeretne folyamatosan túlórát tervezni.
9. cikk / 16 Munkaidő beosztása
Kérdés: Helyesen jár el a munkavállalók munkaidejének beosztása során az a számítástechnikai szaküzletet üzemeltető munkáltató, akinek két dolgozója 5 napon keresztül 7,5 órát, szombaton pedig 2,5 órát dolgozik?
10. cikk / 16 Betegszabadság napközbeni megbetegedés esetén
Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy tanár az első két órájának megtartása után rosszul lett, elment orvoshoz, aki aznapra keresőképtelen állományba vette? Betegszabadságot kell elszámolni erre a napra?
