CSED megállapítása több jogviszony esetén

Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen esetről van szó.A biztosítottnak a táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj iránti kérelmét a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni. Az ellátás megállapítása iránt benyújtott kérelmet a kifizetőhellyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Többes jogviszonyú kisadózó munkavégzése táppénzfolyósítás alatt

Kérdés: Dolgozhat továbbra is a kisadózó egyéni vállalkozásában egy manikűrös, aki a munkaviszonyában táppénzben részesül a veszélyeztetett terhességére tekintettel? Terheli-e ebben az esetben a havi 50 ezer forint?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.Mindezek alapján teljesen életszerű, hogy a kismama a munkaviszonyában fennálló keresőképtelensége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről.A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátás iránti kérelmet az igénylő foglalkoztatójához kell benyújtani. A foglalkoztatónak a biztosított pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.A foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségét azonban az általános szabályok szerint kell elbírálni a Tbj-tv.-ben, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...31-ig havi 62 500forint után köteles a következő járulékokat megfizetni. A 2005. január 1-jétől2006. augusztus 31-ig terjedő időszakban foglalkoztatót terhelő járulékként 18 százaléknyugdíj-biztosítási járulékot és 11 százalék egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban külön-külön kellmegállapítani. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha többbiztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.Ha a biztosított táppénzjogosultsága a megszűnt biztosításés a keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...a terhességi-gyermekágyi segélyt? A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt a biztosítottszemélynek szóban vagy írásban a foglalkoztatójánál (pl. a munkáltatónál) kellkérelmeznie. Amennyiben a biztosított munkáltatója időközben jogutód nélkülmegszűnt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Tételes eho megfizetése részmunkaidős foglalkoztatás esetén

Kérdés: Egyéni vállalkozó – heti 20-20 órát elérő – munkaviszonyban is áll. Hol és milyen összegű tételes eho-t kell fizetni utána, hiszen az új szabályok a több részmunkaidős foglalkoztatásról nem szólnak?
Részlet a válaszából: […] ...eho fizetésére, ha egyéb jogviszonyban nem áll.Ebből következően a tételes eho fizetése valamelyik – decsak az egyik – 20 órás foglalkoztatót terheli.Több foglalkoztató esetén a tételes eho-fizetés sorrendje [7.§ (2) bekezdése] a következő:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Szolgálati idő szerzése különböző jogviszonyokban

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói és a munka nélküli időszak abban az esetben, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve munkanélküli-ellátásban részesülő személy a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesít munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...kerüljön sor. Ezt erősíti meg a Ktv. azon rendelkezése, miszerint a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottakra a Ktv. hatálya nem terjed ki.Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg létesít munkaviszonyt, az egyéni vállalkozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2