Egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszonya Magyarországon és külföldön

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az az átalányadózó egyéni vállalkozó, aki jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, amelyben a munkaideje 2024. október 1-től heti 20 órára csökken, ezzel egy időben azonban Ausztriában is munkaviszonyt fog létesíteni, ahol heti 2 napot, azaz 16 órát dolgozik majd? Összevonható a magyarországi és az ausztriai munkaviszony ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonya után is Magyarországon kell teljesítenie a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeket (neki vagy osztrák foglalkoztatójának) a Tbj-tv. 87., illetve a Szocho-tv. 21. szakaszában foglaltak szerint.(Kéziratzárás: 2024. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, hogy erre általában csak akkor kerül sor, ha a nyugdíjbiztosítási ellenőrzés megállapításai alapján a foglalkoztató záros határidőn belül nem folytatja le az önellenőrzést.)A NAV a nyugdíjbiztosítás jelzése alapján nem adóellenőrzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.A munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...36 órát elérő munkaviszonnyal.A munkaviszony vonatkozásában a vállalkozói mivoltnak különösebb jelentősége nincs, e jogviszonyában a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell megfizetnie a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Tartalékos katonai szolgálat alatti kötelezettségek

Kérdés: Egy dolgozót tartalékos katonai szolgálatra hívnak be. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] ...tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal kapcsolatban – túl azon, hogy a munkájukat nélkülöznie kell – a foglalkoztatóra többletteher nem hárul, de ezzel párhuzamosan az érintett munkavállalót sem érheti hátrány szolgálata miatt. A katonai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.