Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi dolgozó továbbra is ténylegesen és személyesen munkát végez a cégnél, mindenképpen létesítenie kell valamilyen jogviszonyt a foglalkoztatójával, amely alapján dolgozhat, és részére díjazás fizethető. A munkavégzésre jelen esetben véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítható. A kanadai cég a kérdésben szereplő adatok alapján magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztatónak tekinthető, s mint ilyen, a javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...elért járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, a foglalkoztatott biztosítottá válik. Jelezzük, hogy megbízási szerződés esetén a járulékalapot képező jövedelem a bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...válasz azzal a feltételezéssel készült, hogy a magyarállampolgárságú munkavállalót foglalkoztató angol tulajdonban lévő cég Magyarországonbejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás. A magyar jogszabályok szerintbejegyzésre nem kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetve munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. A juttatásról – a szak­képző iskola és a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...a felső határra,melynek összege a jogviszony naptári napjainak a száma x 20 400 forint.Ezen túlmenően a jogviszony tartamára le kell rónia afoglalkoztatónak a havi 1950 forint (napi 65 forint) tételes egészségügyihozzájárulást, amennyiben az érintettek nem rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezőmagánszemély a részére kifizetett díj összege alapján biztosítottá válik, akifizető a Tbj-tv. 4. § a) pontja szerint foglalkoztatónak minősül, ésvalamennyi, a Tbj-tv.-ben a foglalkoztatóra előírt kötelezettség terheli. Megkell állapítania egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Járulékalap betegszabadság esetén

Kérdés: Ki kell-e egészíteni a fizetendő járulékalap összegét a 125 000 forint összegű minimum-járulékalap összegére annak a dolgozónak az esetében, aki betegállományba megy, és az első 15 napra számfejtett betegszabadság miatt a bére és a betegszabadság összege nem éri el a minimum-járulékalap összegét? Például a bér összege 107 955 forint, a betegszabadság idejére számfejtett juttatás 13 637 forint, együttesen 121 592 forint.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés eldöntésénél annak a körülménynek van meghatározószerepe, hogy a dolgozó foglalkoztatója a járulékbevallási kötelezettségénekhavonta elektronikus formában tesz-e eleget, vagy sem. Amennyiben igen, aminimum-járulékalap összegére történő kiegészítés szóba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Nyugdíj előtt álló munkavállalók járulékalapja

Kérdés: Helyesen jár-e el az a cég, amely a minimálbér körüli összeggel alkalmazza munkavállalóit, élt a bejelentéssel, és ennek megfelelően a tényleges bér után fizet járulékokat, de két nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállaló esetében – fizetésemelés helyett – 125 ezer forint alapulvételével kívánnak eleget tenni a járulékfizetési kötelezettségnek, így segítve őket magasabb ellátási alaphoz? Merül-e fel a cégnek adófizetési kötelezettsége ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló dolgozó után a járulékokat – amennyiben ajárulékalapot képező jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot, és afoglalkoztató nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés jogával -havi 125 ezer forint alapulvételével kell megfizetni.Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] ...az 5. § (1)bekezdésének a) pontjában említett biztosított – idetartozik a kérdésbenérintett munkaviszonyban álló személy is – foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007. január1-jétől 131 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
1
2