81 cikk rendezése:
1. cikk / 81 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után abban az esetben, ha betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, azonban nyugellátásban nem részesül? Az érintett bemutatott a foglalkoztatónak egy, a kormányhivatal járási hivatala által kiállított határozatot, amelyben egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapítottak meg a számára.
2. cikk / 81 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
3. cikk / 81 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
4. cikk / 81 Nyugdíjas személy ekhója
Kérdés: Módosult az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállaló jogállása, tekintve, hogy továbbra is fizeti az 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Be kell őt jelenteni biztosítottként?
5. cikk / 81 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
6. cikk / 81 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
7. cikk / 81 Nyugdíjazás megbízási jogviszony fennállása alatt
Kérdés: Milyen hatással lehet a foglalkoztatott 2018. április 15-ei nyugdíjazására a 2017. december 1-jétől 2018. június 30-ig fennálló megbízási jogviszony abban az esetben, ha a megbízási díj a projekt végén, egy összegben kerül kifizetésre olyan magas összegben, amely bizonyosan biztosítási jogviszonyt eredményez? Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben?
8. cikk / 81 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
9. cikk / 81 Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
10. cikk / 81 Egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 450 ezer forintos egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ számításánál azokat a járulékokat, amelyekre a dolgozó családi kedvezményt érvényesített?
