19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
2. cikk / 19 Passzív GYED
Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek a passzív GYED folyósításával kapcsolatban? Milyen jelentéseket kell küldeni és hová, amelyek nem azonosak a biztosítási jogviszonyos GYED- elszámolásokkal, -kifizetésekkel, -jelentésekkel?
3. cikk / 19 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
4. cikk / 19 Online adóelőleg-nyilatkozat
Kérdés: Adhat online adóelőleg-nyilatkozatot egy köztisztviselő is, vagy ez a lehetőség csak a magánszférában dolgozóknak biztosított?
5. cikk / 19 Ellátások külföldi előzmény esetén
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. május 6-án lépett be jelenlegi munkahelyére, a tb-kiskönyvében az utolsó bejegyzett munkaviszonya 2009-től 2017. február 28-ig állt fenn, nyilatkozata szerint 2017. júliustól 2019. március 31-ig Ausztriában tartózkodott a férjével, ahol egy panzióban dolgozott teljes munkaidőben, többször napi tíz órát is, és első gyermekét 2020. márciusra várja? Hogyan tudja igazolni az ausztriai munkaviszonyát, ahol – tudomása szerint – be volt jelentve? A dolgozó 2019. november 4-től jelenleg is "9"-es kóddal táppénzben részesül.
6. cikk / 19 Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt
Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
7. cikk / 19 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.
8. cikk / 19 Jogalap nélkül felvett GYES visszafizetése
Kérdés: Helyesen értelmezi-e a határozatot az a kismama, aki GYES-ben részesült, majd amikor megszületett a legkisebb gyermeke, GYED-et igényelt, és a Magyar Államkincstártól kapott határozat alapján úgy gondolja, hogy a többletként kiutalt GYES összegét nem neki, hanem az egészségbiztosítási pénztárnak kell visszafizetnie? Valóban előfordulhat-e ez a helyzet?
9. cikk / 19 Szülés GYED ideje alatt
Kérdés: Milyen ellátásokat és hogyan igényelhet az az édesanya, akinek első gyermeke 2008. május 19-én született, előtte táppénzen volt, majd a szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, jelenleg GYED-en van, és a második gyermekét 2010. május 2-ára várja? Mi alapján fogják kiszámolni, és fog-e csökkenni az ellátások összege? Változik-e valami, ha a gyermek áprilisban születik? Kell-e kérni valamilyen igazolást a régi munkáltatójától?
10. cikk / 19 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?