Bírósági végzés alapján kifizetett juttatások közterhei

Kérdés: Milyen összegű közterheket kell levonni a dolgozótól, illetve mit kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt alábbi kifizetések után: elmaradt munkabér címén 3 millió forint és ennek kamata, bérkülönbözet címén 800 ezer forint és ennek kamata, végkielégítés 1 040 000 forint, valamint átalány-kártérítés 2 609 000 forint?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemként figyelembe venni a Tbj-tv. 21. § c) pontjaértelmében a kamatot, amely után ennek megfelelően a foglalkoztatónak 27százalékos egészségügyi hozzájárulást kell lerónia.A kifizetés további részei (3 millió forint munkabér,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a 25 százalékos adóterhetviselő osztalékjövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonybanszerzett jövedelmek után a foglalkoztató által megfizetett 5 százalékos mértékűegészségbiztosítási, a magánszemély által megfizetett havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó jövedelem esetében a teljes összeg után.E kötelezettsége mindaddig fennáll, míg az adóévben abiztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által megfizetett 5 százalék mértékűegészségbiztosítási, illetve a 4350 forint összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

4 százalékos eho felső határa

Kérdés: Az Eho-tv. alapján a 4 százalék eho-fizetési kötelezettség felső határa évi 400 000 forint járulék megfizetése. Beleszámít-e a 400 000 forintba a munkabérből a munkáltató által havonta levont 4 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék éves összege?
Részlet a válaszából: […] ...4 százalékos mértékűegészségbiztosítási járulék a Tbj-tv. 19. § (1) bekezdésében megjelöltjárulékfajták között (ezek a foglalkoztatót terhelő, 2006-ban 18 százalékosmértékű nyugdíj-biztosítási járulék és a 11 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Nyugdíjas magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 4 százalékos eho-t annak a nyugdíjas magánszemélynek, aki tőzsdézik, és emiatt külön adózó jövedelme keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...esetlegesen fizetett11 százalék egészségbiztosítási járuléka, és– az esetlegesen fizetett 5 százalék baleseti járuléka, és– a foglalkoztató (vagy egyéni vállalkozó) által fizetetttársadalombiztosítási járulék egészségbiztosítási részének együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Százalékos egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Mi a százalékos egészségügyi hozzájárulást érintő változások lényege?
Részlet a válaszából: […] ...csak abban az esetben terheli a felsorolt jövedelmek után a 4 százalékosegészségügyi hozzájárulás, ha a biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatójaáltal megfizetett, a társadalombiztosítási járulék részét képező 11 százalékosmértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyrészére kifizetett, járulékalapot képező jövedelem valóban mentes az adó- ésjárulékfizetés alól, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...munkabér a nemönálló tevékenységre előírt szabályok szerint személyijövedelemadó-előlegalapját, s mint ilyen, egyben a járulékok -foglalkoztatót terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási, valamint a biztosítottat terhelő 4 százalékosegészségbiztosítási és 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...kell irányadónak tekinteni [Tbj-tv. R. 4. § (1) és (2) bekezdései].A fentiek szerint elbírált biztosítási kötelezettség esetén a foglalkoztatónak az adóelőleg alapját képező jövedelemrész után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. - A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) - Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? - A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] ...– csak a Tbj-tv. 5. § (1) g) pontjában említett vállalkozási jellegű jogviszonyról beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó foglalkoztatottnak, a megrendelő pedig foglalkoztatónak minősül. A cégnek tehát – mint foglalkoztatónak – e szerződések alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.
1
2