Rendes felmondás

Kérdés: Mikor szüntethető meg legkorábban rendes felmondással annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2001. március 1. óta dolgozik egy összesen négy alkalmazottat foglalkoztató kft.-nél, 2003. év végén fizetés nélküli szabadságot igényelt, amit a munkáltató – az alacsony létszám miatt – nem tudott számára engedélyezni, másnap nem jelent meg a munkahelyén, hanem telefonon jelentette be, hogy terhes, és a szülés várható időpontjáig, 2004. július 26-ig táppénzen lesz? Milyen fizetési kötelezettségei vannak a munkáltatónak a felmondással összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben adatok hiánya miatt nem állapítható meg, hogy mikor kérte az érintett munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot, amelyet a munkáltató nem engedélyezett számára, ehhez képest mikor közölte telefonon, hogy terhes, milyen időponttól kezdődően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Bedolgozók munkajogi jogállása

Kérdés: Milyen kedvezményeket lehet elszámolni a több éve biztosított bedolgozóként foglalkoztatott dolgozókra? Például: Jár-e betegszabadság? Jár-e fizetett ünnepre bér? Kaphatnak-e végkielégítést? Jár-e pótszabadság a 16 éven aluli gyermekre stb.?
Részlet a válaszából: […] ...bedolgozói jogviszonyra, a bedolgozói jogviszony alanyaira a foglalkoztatóra, a bedolgozóra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az Mt. 203. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 24/1994. Korm. rendelet tartalmazza. A bedolgozók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Külföldi munkavállaló munkaadói, munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói, illetőleg munkavállalói járulékot fizetnie egy 90 százalékban külföldi tulajdonú cégnek az után az angol állampolgárságú dolgozója után, aki nem biztosított, így sem társadalombiztosítási-, sem egyénijárulék-fizetési kötelezettség nem keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják.""40. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...az időszakban biztosításban töltött napoknak az alábbiakban megjelölt napokkal csökkentett számával (osztóval).Abban az esetben, ha a foglalkoztató nem minősül kifizetőhelynek, a táppénzre vonatkozó igény elbírálására és a táppénz folyósítására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
2